2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik. Ennek indokaként a miniszterelnök a járványügyi helyzet mellett arra hivatkozott, hogy mivel az egyetemre való bejutásra nagy hatással vannak az érettségik, nem lenne fair, ha a most érettségizőknek megtartanák a szóbeli vizsgát, ami a 2020-as májusi érettségiken elmaradt. Felmérésünkben közel 750 érettségiző diákot kérdeztünk meg a távoktatásban való felkészülésről és az érettségi vizsgák lebonyolításáról.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A távoktatásban való érettségi felkészülésről alapvetően negatív véleménnyel vannak a diákok. A válaszadók közül többen panaszkodtak arra, hogy idősebb tanáraik nem tudják megfelelően kezelni az online felületeket: „Sajnos sok idős tanár nem tud rendes online órát tartani, alig halljuk őket, nem megfelelő az oktatás.” Szintén sokan megemlítették azt, hogy a szociális elszigetelődés mennyire megnehezíti a helyzetüket:
„Ez az itthonlét, elszeparáltság egyáltalán nem tesz jót a diákok mentális egészségének, és ez szerintem meg fog látszani az eredményeken is.”
A távoktatás hiányosságai miatt a megkérdezett diákok 73,6%-a azt állítja, hogy egyáltalán nem azonosak az esélyei a hagyományos oktatásban részt vett korábbi érettségizőkkel. Ennek ellenére viszonylag kis számban vannak azok, akik szerint a tanévet meg kellene ismételni, hogy minden végzős rendes körülmények között készülhessen fel az érettségi vizsgákra.
A távoktatás sokak számára nem nyújtott megfelelő felkészítést, ezért a diákok alternatív megoldásokhoz folyamodtak. Igénybe vették többek között a Youtube, a Zanza.tv és egyéb internetes oldalak segítségét, valamint magántanárhoz is sokan fordultak. Azonban vannak olyanok is, akik ugyan szerették volna igénybe venni magántanár segítségét, de nem engedhették meg maguknak anyagilag, vagy a járványhelyzet miatt nem fogadták őket.
Mindezeket figyelembe véve felmérésünkben megkérdeztük a diákokat, hogy mennyire érzik magukat felkészülve az érettségire egy 1-től 5-ig tartó skálán.
Diagram a felmérés eredményeiből
Ezek után arra kerestük a választ, hogy az érettségi vizsgát szerintük milyen módon kellene megtartani. A válaszadók döntő többséggel (84,4%) azt várták, hogy az érettségi ne a hagyományos módon legyen megtartva. A diákok hasonló arányban szavaztak a megajánlott jegyekre (62,6%) – melynek értelmében a vizsgák elmaradnának, és az eddig megszerzett érdemjegyek alapján kapnának érettségi bizonyítványt –, és arra, hogy maradjon el a szóbeli vizsga (64,9%).
Korábban nagyon sok javaslat érkezett a diákoktól, mind a mi felmérésünkben, mind pedig petíciók formájában arra, hogy maradjanak el a szóbeli vizsgák. Mivel a szóbelik végül tényleg el is maradnak, megkérdeztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) és az iskolanyitás elleni tiltakozást szervező ADOM diákmozgalmat is, hogy szakmailag a szóbeli vizsgák elhagyása könnyítést jelent-e a végzős diákoknak vagy sem.
A PDSZ szerint szakmailag nem eldönthető, hogy a szóbeli vizsgák elmaradása segítség-e, mert az adott diáktól függ, hogy neki éppen előnyös-e vagy sem. Az ADOM diákmozgalom szerint azoknak, akik természettudományos tárgyakból érettségiznek vagy szakmai vizsgát kellene tenniük, kifejezetten előnyös, hiszen nem volt lehetőségük arra, hogy gyakorlati órákon vegyenek részt. A diákmozgalom egyébként régóta szorgalmazta a szóbeli vizsgák eltörlését.
Felmérésünkkel elértünk olyan diákokat is, akik nem gondolják, hogy bármilyen hátrány érte volna őket a távoktatásban, legalábbis nem akkora, amely indokolná, hogy az érettségit ne tartsák meg.
„Ha tényleg olyan rossz a helyzet, és átlagban gyengébb eredmények születnek, az a ponthatárok csökkenését eredményezi. A megajánlott jegyeket pontosan azok szeretnék, akik nem készülnek a továbbtanulásra, mert egy továbbtanulni vágyó tanuló már hónapok óta készül a legfontosabb vizsgájára.”
Egy végzős diák arra hívja fel a figyelmet, hogy egy erősebb gimnáziumban egy közepes érdemjegyekkel rendelkező diák adott esetben több tudással rendelkezik, mint egy kevésbé erős gimnáziumba járó, viszont jobb érdemjegyeket szerző társa. Meglátása szerint a központi érettségi megtartása pont azért fontos, hogy olyan eredmények szülessenek, amik megmutatják a diákok valódi tudását.
Ezen a linken megtekinthető az Átlátszó Oktatás felmérésének teljes eredménye.
Zeller Márton
Címlapkép: pixabay.com
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
