Bezárás
Közoktatás

Másfél éve várják végkielégítésüket a várpalotai pedagógusok a Magyar Pünkösdi Egyháztól

Az elmúlt napokban a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola pedagógusai keresték meg az Átlátszót abban bízva, hogy a nyilvánosság ereje talán képes hatást gyakorolni korábbi munkáltatójukra. Utóbbi ugyanis a jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a tanároknak járó 18 millió forintos végkielégítést, a késedelmi kamatot, valamint a perköltség díját.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A várpalotai Képesség-és Tehetségfejlesztő Iskola 1991-ben indult el a tehetséggondozás és hátránykompenzálás célkitűzéseivel. Az intézmény az évek előrehaladtával egy teljes iskolakomplexummá nőtte ki magát: az általános iskola megalakulását követően elindult többek között a szakképzés és a művészeti iskola, melyhez a jásdi szlovák nemzetiségű iskola is csatlakozott,  Budapesten pedig egy hat évfolyamos gimnázium is létrejött.

Az intézményi spektrum mellett az oktatott tárgyak és ismeretek köre is bővült. Az intézményekben képeztek többek között bőrműveseket, szőnyegszövőket, bolti eladókat, számítógép-kezelőket, cukrászokat, pincéreket, szakácsokat és irodai asszisztenseket is. A gimnáziumi nevelés során a tanulók pedig dráma, angol, valamint képzőművészeti tagozaton is tanulhattak.

Növekvő bizonytalanság

Az intézménykomplexum fenntartója 1997-től egészen 2019. január elsejéig a Tehetségekért Alapítvány volt, azonban a különböző anyagi nehézségek kihívások elé állították a vezetőséget. 2002-től ugyanis nem szedtek tandíjat, mert öt évente közoktatási megállapodást kötöttek az Oktatási Minisztériummal. Ennek értelmében az alap normatíva mellett kiegészítő normatívát is kapott az intézmény.

A központi költségvetés az oktatási célú normatív támogatást az oktatási feladatok ellátásának arányában elsősorban a tanulók létszámának függvényében nyújtja az intézményfenntartóknak. A normatív oktatási támogatást minden olyan iskolafenntartó megkapja, amely működési engedéllyel bíró iskolát működtet. Ezen felül pedig kaphat az intézmény kiegészítő normatívát is, tehát egyfajta többlettámogatást, hozzájárulást. A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékossággal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítására használható fel.

A közoktatási megállapodás megkötése azonban az évek előrehaladtával egyre problémásabbá vált. Minderre így emlékszik vissza egy, az iskolakomplexumban dolgozó pedagógus:

„A megállapodáshoz és a támogatás elnyeréséhez pályázatot kellett benyújtani a következő tanévet megelőző áprilisig. A nyár folyamán született döntés a minisztériumban, hogy sikeres volt-e a pályázat vagy sem.

Az utóbbi években több olyan tanév is volt, amikor még szeptember elsején sem tudtuk biztosra megmondani, hogy el tudunk-e indulni abban a tanévben vagy sem.

Ha jól emlékszem, az utolsó évben, tehát még a fenntartóváltás előtti évben azért nem kötöttek ilyen megállapodást az iskolával, mert abban az évben jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és levelükben azt írták, hogy elfelejtettek pénzt elkülöníteni erre, így a magániskolákkal nem tudnak közoktatási megállapodást kötni. Legalábbis hozzám ez az információ jutott el” tette hozzá a pedagógus.

A fenntartóváltás sem oldotta meg a problémákat

Miután a 2018/19-es tanévben már nem született ilyen megállapodás, az iskola egyre nehezebb helyzetbe került. Ekkor vette át jogutódként a Magyar Pünkösdi Egyház Adventum Központ nevű szervezete az intézményt. A változáshoz először pozitívan álltak hozzá a pedagógusok: 

„Örültünk az új fenntartó személyének, mert azt gondoltuk, hogy az iskola célkitűzései egybevágnak az egyházi elgondolással. Ugyanis sok nehéz sorsú és tanulási problémás diákunk volt minden tagozaton, és azt gondoltuk, hogy egy egyházi intézmény, amelynek több hasonló szervezete is van, képes tovább működtetni intézményünket abban a szellemiségben, amely a kezdetektől jellemezte az iskolát, és amely miatt olyan népszerűek és sikeresek voltunk.

Azt gondoltuk, hogy a hátránykompenzálás közös célunk az egyházzal. Annál is inkább, hogy az Adventum Központ szociális intézményeket tart fenn, ez a fő tevékenysége. Mindemellett pedig az egyházi fenntartó háromszoros normatívája átsegíthette volna az intézményt az anyagi nehézségeken.”

A fenntartóváltás azonban nem hozta el a várt pozitív változásokat. Röviddel a fenntartóváltást követően az iskola korábbi igazgatóját, az egész intézményi rendszer megalkotóját az új fenntartó kirúgta.

Ezt követően az Adventum Központ vezetője, Wengerter Bernadett 2019 júliusában elküldte megbízottját és egyben férjét, Wengerter Andrást, hogy tájékoztassa az iskola dolgozóit arról, hogy 2019. szeptember elsejétől valószínűleg nem indul el a tanítás Várpalotán, valamint azokon a telephelyeken, ahol az intézmények gazdasági működése nem hatékony.

„A megbízott a találkozás során elmondta, hogy az Adventum Központ csak azokat az intézményeket hajlandó megtartani, amelyek önellátóak, valamint nem kíván tovább bérleti díjat fizetni a Dankó utcai épületért, amely az iskolakomplexum székhelye is volt egyben. Ennek tulajdonosa a korábbi iskolaigazgatónk volt, aki bérleti díj megfizetését kérte a fenntartótól az épület használatáért. Ezt, és még megannyi más terembérleti díjat az Adventum Központ nem volt hajlandó megfizetni, kizárólag a bérek kifizetését teljesítette, egy csomó adósságot hagyott maga után, mert mindig vitatta, hogy mi az ő kötelessége és mi nem. Ezzel azonban azt érte el, hogy a tanév nem tudott normális keretek között elindulni.”

Az iskola pedagógusai azt is nehezményezték, hogy nem a fenntartó vezetője, hanem annak egy megbízottja tudatta velük az év közbeni változásokat. Azokat az intézményi struktúrát is érintő változásokat, amelyeket a törvény Nkt. 84. § (7) bekezdése, valamint a R. 157. § (2) bekezdése szerint legkésőbb  május 31-ig be kell jelenteni a kormányhivatalnál.

„Teljesen nonszensznek tartjuk, hogy júliusban jön egy megbízott, aki bejelenti a szeptemberi iskolakezdést is érintő változásokat” – vélekedett az egyik pedagógus.

Másfél éve várnak a végkielégítésre

A bejelentést követően az Adventum Központ októberben felmondott az iskola pedagógusainak és dolgozóinak. A Munka Törvénykönyve ugyanakkor kimondja, hogy legkésőbb az utolsó munkanapon a munkáltató köteles végkielégítést fizetni a munkavállalónak, ha a munkáltató mond fel neki, és ez a felmondás nem a dolgozó hibájából történik.

Ennek ellenére végkielégítést az ott dolgozók azóta sem kaptak.

A budapesti gimnázium, amely régen az iskolakomplexum része volt, most új OM-azonosítóval és új névvel tovább működik Adventum Gimnázium néven. Az iskolakomplexum többi intézményét és telephelyét vagy megszüntették vagy ideiglenesen szüneteltetik.

A tanév megmentéséért küzdve a jásdi és a várpalotai iskolákat a város polgármesterének, Campanari-Talabér Mártának közbenjárására a Veszprém Megyei Tankerület átvette. A gyerekek és a pedagógusok létszáma azonban a történtek miatt olyannyira lecsökkent, hogy 2020. augusztus 31-én a várpalotai Képesség-és Tehetségfejlesztő Magániskola végleg bezárta kapuit.

„2019 novemberében írtam Wengerter Bernadettnek egy levelet, amelyben  emlékeztettem rá, hogy a felmondás már egy hónapja megtörtént, azonban a végkielégítések kifizetésére azóta sem került sor, így megkértem, hogy a hónap végéig fizesse ki a jogosan követelt végkielégítést. Válaszlevelében arról biztosított, hogy a végkielégítések kifizetése meg fog történni, ám előtte az Adventum Központnak vannak még elmaradt kiadásai (egyéb bérleti díjak kifizetése, útiköltség megtérítése stb.), és ezek rendezését követően utalják a végkielégítést. Pénzt azóta sem kaptam, és ennek már másfél éve” fogalmaz a pedagógus.

Az elmaradt végkielégítések kifizetése érdekében 2019 novemberében ügyvédi felszólítást kértek a pedagógusok, ám sem a munkáltatójuk (Képesség- és Tehetségfejlesztő Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium), sem az akkori iskola igazgatója (Varga Judit), sem a fenntartó, az Adventum Központ, sem pedig a legfelsőbb szerv, a Magyar Pünkösdi Egyház nem reagált.

A várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola 16 tanára ezért pertársasággá alakult, majd beperelték a korábbi munkáltatójukat.

A bíróság 2021 januárjában hozott döntést, melyben a végkielégítések kifizetésére, a perköltség és a késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest.

Mivel azonban sem a tanárok megkeresésére, sem a hivatalos ügyvédi megkeresésre nem reagált sem az alperes Adventum, sem pedig az azt fenntartó szerv, a Magyar Pünkösdi Egyház, a pertársaság tagjai a nyilvánossághoz fordultak segítségért.

„Felháborítónak tartjuk a munkáltató és a fenntartó jogellenes és cinikus magatartását, amellyel megtagadják a törvény alapján járó összegek megfizetését azoktól a tanároktól, akik hosszú időn keresztül lelkiismeretesen végezték a munkájukat” vélekedett a pertársaság egyik tagja.

A fenntartó nem ért egyet a döntéssel

Megkerestük az ügyben az Adventum Központ vezetőjét, Wengerter Bernadettet, valamint a Magyar Pünkösdi Egyház főtitkárát is, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy a mai napig nem kapták meg a bíróság által megítélt, összesen 18 millió forintos végkielégítésüket az iskola korábbi pedagógusai. Az Adventum Központ vezetőjétől választ mi sem kaptunk, azonban a Magyar Pünkösdi Egyház főtitkára levelében kifejtette álláspontjukat az ügyben, melyet változtatás nélkül közlünk:

„A köznevelés költségvetési finanszírozása nem nyújt fedezetet az ilyen jellegű (és főként volumenű) kifizetésekre, így annak megfizetése hosszabb időt vesz igénybe. Megjegyezzük, hogy bár jogszerű, de mélységesen igazságtalan és életszerűtlen, hogy pusztán a munkáltató személyének változása miatt az ugyanabban a munkakörben, ugyanazon feladatellátási helyen (bizonyos szempontból még kedvezőbb feltételek között – pl. közalkalmazotti jogviszony) dolgozó munkavállaló részére végkielégítést kell fizetni. Erkölcsi szempontból egy ilyen követelés számunkra nem is értelmezhető. Mindemellett természetesen a bíróság ítéletét végrehajtjuk.”

A pertársaság tagjait képviselő ügyvéd, dr. Kulisity István szerint a törvény egyértelműen szabályoz. „Ha az egyháznak szándékában állt volna megfizetni az ítéletben és a jogerős bírósági meghagyásban foglalt összegeket, akkor válaszoltak volna a munkavállalók megkereséseire, ügyvédi levelekre, felszólításokra, és a perben érdemi nyilatkozatot tettek volna. Javasolhattak volna tárgyalást, kérhettek volna fizetési haladékot, tehettek volna egyezségi ajánlatot. Ráadásul a tankerület a pedagógusok kinevezésekor nem ismerte el jogviszonyban töltött időnek a korábbi munkaviszonyt a felmondási idő és a végkielégítésre jogosultság szempontjából, így a pedagógusok ténylegesen – az egyház főtitkárának állításával ellentétben – rosszabb helyzetbe is kerültek.”

Ha ténylegesen olyan anyagi ráfizetést jelent az iskolák fenntartása az egyház számára, mint ahogyan azt a főtitkár úr sugallja, akkor miért vette át az intézményt a fenntartó, hiszen erre nyilvánvalóan senki nem kényszerítette tette hozzá a felpereseket képviselő ügyvéd, akit arról is kérdeztünk, hogy mi történhet abban az esetben, ha továbbra sem teljesül a kifizetés az alperes részéről.

„Ügyfeleim bíznak abban, hogy a nyilvánosság ereje fizetésre készteti az alperest.

„Ellenkező esetben azonban a következő lépés a végrehajtás lesz, mely ugyan egy hosszan elhúzódó folyamat, egy évekig tartó nehéz küzdelem, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben az egyetlen biztos megoldás a lezárásra. Ebben a folyamatban első körben bankszámla és ingó vagyon terhelésére van lehetőség, de végül akár ingatlan lefoglalására is sor kerülhet” monta lapunknak a pedagógusok jogi képviselője.

Gödri Rita

Címlapkép forrása: pixabay.com

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom