Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Felsőoktatás

Visszamenőleg módosították a rövid ciklusú tanárképzés bemeneti követelményeit

Január 29-én, vagyis két héttel a felvételi időszak vége előtt visszamenőleg módosították a két féléves magyartanári mesterképzés bemeneti követelményét, így ellehetetlenítve két évfolyamnyi magyar mesterszakos hallgató továbbtanulási lehetőségét. Az Oktatási Hivatal ellentmondásos kijelentésekkel magyarázza a döntést, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem válaszol a hallgatók és az Átlátszó Oktatás kérdéseire.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Rövid ciklusú tanárképzésre 2017 óta jelentkezhetnek a hallgatók. A képzés lényege, hogy akik elvégezték egy bizonyos szak alap-, majd mesterképzését, egy két félévből álló tanári továbbképzés után egyszakos tanárként helyezkedhetnek el. Tehát, ha valaki például megcsinálja a hároméves magyar alapszakot, majd a kétéves magyar mesterszakot, csinálhat egy egyéves pszichológiai és pedagógiai tárgyakból álló tanárképzést, ezzel a végzettséggel pedig elhelyezkedhet, mint magyartanár.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a többi egyetemtől eltérően, négyféle mesterszakos végzettséget igazoló oklevéllel lehetett felvételt nyerni a rövid ciklusú tanárképzésre: magyar nyelv és irodalom, irodalom- és kultúratudomány, alkalmazott nyelvészet és beszédtudomány mesterszakos oklevéllel. Ezt azonban az idei felvételi időszakban megváltoztatták.

Sokakat váratlanul ért a változtatás

A január 29-én meghozott változtatás miatt a továbbiakban már csak a magyar nyelv és irodalom mesterszak fogadható el a felvételin. Mivel a bemeneteli követelményeket visszamenőleg módosították, azok a hallgatók, akik most végeznek a mesterszakon, vagy már elvégeztek egy évet a képzésből, nem jelentkezhetnek majd a tanárképzésre, noha nem egy hallgató pont ezzel a céllal kezdte meg mesterszakos tanulmányait.

Ráadásul ezt az információt az idei jelentkezési határidő előtt mindössze pár héttel tudták meg az érintett diákok.

Tehát akik 2019-ben valamelyik magyar mesterszakra jelentkeztek, teljesen más szabályok tudatában hozták meg a döntésüket. Ez pedig két évfolyamnyi hallgató szakválasztását kérdőjelezi meg.

Az ELTE-n jelenleg 16 hallgató továbbtanulását és jövőjét érinti közvetlenül a módosítás. Ahogy egyikőjük elmondta, őket is teljesen váratlanul érte a változtatás.

„Február 11-én tett közzé az ELTE Tanárképző Központ a saját Facebook-oldalán egy bejegyzést, miszerint az Oktatási Hivatal módosításának megfelelően meg kellett változtatni a bemeneteli követelményeket az ő szakjaikon is. Ezt úgy tudtam meg, hogy egy barátnőm elküldte a bejegyzés szövegét. Tehát tök véletlenül tudtam meg, hogy nem jelentkezhetek erre a szakra teljes kreditértékkel.”

A 16 érintett hallgató közös levéllel kereste meg az Oktatási Hivatalt (OH), melyben kérelmezték a felvételi bemeneti követelmények módosításának törlését. Az OH először egy rövid e-mailben válaszolt a hallgatók kérésére, amelyben közölték, hogy ők nem felelősek a jogszabályokért vagy a pontszámításért, bármilyen kérdéssel az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kell fordulni.

Az Oktatási Hivatal szakmai okokra hivatkozik

Bár a levél nagyon röviden intézte el a problémát, még mindig informatívabb volt, mint az Átlátszó Oktatás kérdéseire küldött válasz: A kérdés jogalkotói hatáskör, abban az Oktatási Hivatal nem illetékes.A módosítással kapcsolatban az ITM-et is megkerestük, a tárca azonban egyáltalán nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az OH második, hosszabb levelében kifejtette a hallgatóknak, hogy a módosítás mögött szakmai indokok állnak, mivel szerintük az irodalom- és kultúratudomány, az alkalmazott nyelvészet és a beszédtudomány mesterszakok nem készítik fel őket eléggé szakmailag arra, hogy középiskolában taníthassanak:

„A tanulási területek műveltséganyaga alapján csak olyan diszciplináris mesterszakokkal párhuzamosan vagy azt követően lehet a tanári képesítést megszerezni, amely mesterképzésekben teljes körűen biztosítható az általános iskola és középiskola adott tantárgyának tanításához szükséges szakterületi ismeret.”

Az Oktatási Hivatal levele és a felvételi követelmény módosítása mögött álló érvelés azonban több ponton is hibás, ahogy arra az érintett hallgatók közösen rá is mutattak.

Összehasonlították a saját alapképzésük követelményeit az osztatlan tanárképzés követelményeivel, és csupán egy kreditnyi eltérést találtak.

(Az alapszakos diploma megszerzéséhez 180 kreditet kell elvégezni).

„Válaszában az Oktatási Hivatal azzal érvelt, hogy a továbbiakban azért csak az egyik mesterszak lesz elfogadott bemeneteli követelményként, mert a másik két szakon nincs elég szakmai tárgy. Ez az érv azon bukik meg, hogy a 6 éves osztatlan tanári képzés magyar szakpárjának szakmai tárgyai a 3 éves magyar alapszakos tárgyakkal egyeznek meg. Sokszor ugyanazt az órát is veszik fel a két képzés hallgatói, irodalomból és nyelvészetből egyaránt – egyébként kötelezően.

Vagyis amennyiben elvégzem az eddigi követelmények szerint az alap-, mester- és tanári szakot, úgy 6 év tanulás után kapok egy egyszakos tanári diplomát, míg az osztatlan tanárszakon 6 év alatt – ami 5 év tényleges tanulást és 1 év hosszú tanítási gyakorlatot jelent – kétszakosat lehet szerezni” – magyarázza az egyik névtelenséget kérő hallgató.

Tehát – elmondásuk szerint – már a hároméves alapképzéssel is elegendő szakmai tudásuk lenne. Ők azonban ezután még elvégeznek kétévnyi mesterképzést is, további 120 kreditért.

Ebben pedig még mindig nincs benne az 50 kredites specializáció vagy minor blokk, amit a tanulók szabadon választhatnak. Vagyis a hallgatók akár 50 kredittel is több magyaros tárgyat végezhetnek el az osztatlan tanárképzés tanulóinál ez körülbelül 1015 kurzusnak felel meg.

Az oktatók a követelmények visszaállítását szorgalmaznák

Az érintett hallgatók megkeresték az ELTE Tanárképző Központot (TKK), valamint az egyik szakot gondozó intézet igazgatóját. Az oktatók és az Irodalom- és Kultúratudományi Intézet is a támogatásáról biztosította a hallgatókat, mert ők sem értik, hogy szakmailag mi támasztja alá a változtatást.

A TKK felhívta a hallgatók figyelmét, hogy a magyar alapszak (ami már önmagában is lefedi az osztatlan tanárképzés anyagát) eddig is bemeneteli követelmény volt. Ehhez képest már így is többletképzettséget jelent a két év mesterképzés, ezért ők is amellett fognak érvelni az Oktatási Hivatalnál és a minisztériumnál, hogy a korábbi követelmények kerüljenek visszaállításra.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke kérdéseinkre adott válaszában elmondta, hogy kiemelten foglalkoznak a tanárképzés helyzetének alakulásával. Ugyan közvetlen ráhatásuk nincs a felvételik alakulására, javaslatot szeretnének megfogalmazni a kérdéssel kapcsolatban. A módosítás visszavonására azonban ők sem látnak lehetőséget ebben a felvételi időszakban.

A tanárképzésre idén jelentkező hallgatók egyetlen reménye, ha országos szinten, egységes szabályozás keretében minden képzést hirdető intézményben a 2021. évi pótfelvételi eljárás keretében a korábbi rendszer követelményei szerint jelentkezhetnek a tanárképzésre. Azonban ez a megoldás is csak rövid távon tud működni. Az ITM pedig a jövőbeli megoldásokat firtató kérdésekre sem válaszolt.

Horváth Kata

Címlapkép: pixabay.com

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás