Nemrég számoltunk be arról, hogy reményvesztett pedagógusok keresték meg az Átlátszó Oktatást, mivel a jogerős bírósági ítélet és a többszöri ügyvédi felszólítás ellenére sem fizette ki végkielégítésüket a Magyar Pünkösdi Egyház Adventum Központ nevű szervezete. Cikkünk megjelenését követően azonban pozitív fordulat állt be az ügyben, az egyház ugyanis már a követelések kétharmadát kifizette. Ezzel azonban sem a pedagógusok, sem pedig a pertársaságot képviselő ügyvéd nem elégedett.
Május elején foglalkoztunk részletesen cikkünkben a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola ügyével. Mint megírtuk, a fenntartó Magyar Pünkösdi Egyház másfél évvel a bírósági ítélet után sem fizette ki a pedagógusoknak járó közel 20 millió forintos végkielégítést:
Másfél éve várják végkielégítésüket a várpalotai pedagógusok a Magyar Pünkösdi Egyháztól
Az elmúlt napokban a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola pedagógusai keresték meg az Átlátszót abban bízva, hogy a nyilvánosság ereje talán képes hatást gyakorolni korábbi munkáltatójukra. Utóbbi ugyanis a jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a tanároknak járó 18 millió forintos végkielégítést, a késedelmi kamatot, valamint a perköltség díját.
Az elmúlt hetekben fordulat állt be az ügyben, az egyház azóta ugyanis a követelések kétharmadát kifizette.
Dr. Kulisity István, a pertársaságot képviselő ügyvéd úgy látja, hogy jóllehet történt előrelépés az ügyben, a kifizetésekkel akadnak gondok, ugyanis a fenntartó nem a teljes – a jogerős bírósági ítéletben foglalt – összeget fizette ki, hanem csak a levonásokkal terhelt részét.
„Azt, hogy milyen összegeket, milyen százalékokat vontak le, egyelőre vizsgáljuk, de a jogerős bírósági meghagyás szerinti összegeket kellett volna megfizetniük, azokból nem vonhattak volna le semmit. Az ügyfeleim előzetes álláspontja szerint nem kívánnak abba belenyugodni, hogy nem a jogerős határozat szerinti összegekhez jutnak hozzá.
Feltételezem egyébként, hogy adót és járulékoknak megfelelő összegeket vont le a fenntartó, amit egyrészt a jogerős határozat alapján nem tehetett volna meg, másrészt nem differenciált a felperesek között, és úgy tűnik, a nyugdíjas volt munkavállalók tekintetében is ugyanolyan – szükségtelen és jogalap nélküli – levonásokat eszközölt, mint a többi pedagógus esetében” – mondta el az ügyvéd.
Kerestük az ügyben az Adventum Központ vezetőjét, Wengerter Bernadettet, valamint a Központ legfelsőbb szervét, a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) is. Szerettük volna ugyanis megtudni, hogy mi változott a korábbi állításukhoz képest, miszerint „a köznevelés költségvetési finanszírozása nem nyújt fedezetet az ilyen jellegű (és főként volumenű) kifizetésekre, így annak megfizetése hosszabb időt vesz igénybe”.
Kecser István, az MPE főtitkára levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy: „Semmi olyan esemény nem történt, ami annak tartalmán változtatott volna, amit Ön idézett.
Ez (tehát a köznevelés költségvetési finanszírozása) az oka annak, hogy az intézmény működőképességének megőrzése mellett a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után valóban jelentős időelcsúszással tudtunk, illetve tudunk az erre a célra felhasználható összegekből olyan összeget elkülöníteni, vagy azokhoz átmenetileg saját forrásokból rendelni, ami a követeléseket – egyelőre részben, a közeljövőben pedig egészében – fedezi.”
Hozzátette: „Ez tehát azt is jelenti, hogy a végkielégítéssel együtt megítélt egyéb jogcímeken kifizetendő összegek is maradéktalanul el fognak jutni a bíróság által megjelölt jogosultakhoz.
Az egyház érdeke az, hogy – a többi egyházi intézmény mellett – ez az iskola is a jogszabályoknak, szakmai és erkölcsi követelményeknek megfelelően működjön, ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt hajlandók vagyunk mozgósítani, de nem kívánunk semmilyen üzleti- vagy magánérdeket kiszolgálni, és nem vagyunk hajlandók felelősséget vállalni a befolyásunk alá nem eső eseményekért, helyzetek kialakulásáért.”
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora állami támogatásban, tehát közpénzben részesült a 2019-es és a 2020-as években a Magyar Pünkösdi Egyház, valamint annak szervezete, az Adventum Központ.
Közérdekű adatigénylést nyújtottunk tehát be az egyháznak, amelyben arról kértünk információt, hogy a 2019-es és 2020-as évben pontosan mekkora összegű támogatásokat kaptak a Magyar Államtól, a Miniszterelnökségtől, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
A kapott adatokból kiderült, hogy köznevelési feladatok ellátására a Magyar Pünkösdi Egyház 2019-ben több mint 2 milliárd forint közpénzt kapott, a 2020-as évben pedig 2,6 milliárdot.
Mindez tartalmazza a béralapú támogatások, a működési támogatás, a hit-és erkölcstan oktatásának támogatását, valamint az egyszeri kiegészítő támogatások összegét is. Az állami támogatások mellett pedig az egyház számlájára befolyt személyi jövedelemadó (szja) felajánlások összege a 2019-es és 2020-as évben összesen meghaladják a 155 millió forintot.
Ezen adatok birtokában azt is szerettük volna megtudni, hogy mekkora összeget kap mindebből az egyház Adventum Központ nevű szervezete. A részünkre megküldött adatok alapján a Magyar Államkincstár által megállapított működési támogatás a 2019-es évben több mint 106 millió forint volt, a 2020-as évben pedig 132 millió forint.
Az Adventum Központ részére átadott működési támogatás 2019-ben kicsivel több mint 85 millió, a tavalyi évben pedig közel 51 millió forint volt.
Arról is megkérdeztük a főtitkárt, hogy miért nem teljesítették a jogerős bírósági ítélet által meghagyott összegek kifizetését korábban, hiszen a rendelkezésünkre bocsátott közérdekű adatok alapján ezt könnyedén megtehették volna.
Kecser István válaszában úgy reagált, hogy „a költségvetési források vonatkozásában a szoros elszámolás elve érvényesül, tehát azokat arra a közfeladatra, szolgáltatásra, célra kell fordítani, amire azt a költségvetés, vagy a támogató rendeli, és azt az állam, vagy erre felhatalmazott szervei ellenőrzik is.
Az szja-felajánlásokat sem a bűncselekmények, vagy – jobb esetben – mulasztások okozta károk, követelések ellentételezésére címezik a felajánlók, hanem az egyház részükről hasznosnak ítélt tevékenységeinek támogatására, tehát az elv itt is hasonló, legfeljebb nem az állam, vagy valamelyik szerve, hanem az egyház közvéleménye, illetve illetékes szerve, esetleg vezetése érvényesíti.
Ennek az elvnek alapján (is) a Képesség- és Tehetségfejlesztő Iskola körül kialakult helyzetben a valós károk, megalapozott követelések kielégítését meggyőződésünk szerint azoknak kell fedezni, akiknek viselkedése, eljárása okozta ezeket. Ennek megállapítása kétségtelenül igényelhet hosszabb időt is, hiszen akár egy büntetőeljárás, vagy polgári per gyakran húzódik el.
Az egyház elve, általános álláspontja tehát az, hogy minden esetben azok viseljék a felelősséget, akik a döntéseket, intézkedéseket hozzák, vagy cselekményeket elkövetik.
Ha ez az elv nem érvényesül, anarchia és jogbizonytalanság alakul ki, és ehhez semmilyen formában nem kívánunk hozzájárulni.”
Mindemellett hozzátette, hogy „a Képesség- és Tehetségfejlesztő Iskola korábbi vezetőjének, egyes munkatársainak, illetve a hozzájuk kapcsolható üzleti vállalkozásnak az iskola működése során végzett, illetve arra közvetlen hatással levő tevékenysége, eljárása, mulasztásai, illetve intézkedései miatt – a hozzánk eljuttatott állításaikkal ellentétben – jelenleg is nyomozás folyik, és azok lezárásáig tartózkodni fogunk mindennemű sajtóanyag megjelenésének támogatásától.”
A Főtitkár állításait az iskola volt igazgatójának jogi képviselője cáfolta.
Gödri Rita
Címlapkép: pixabay.com
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
