Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Felsőoktatás

Egyetemi struktúraváltás nemzetközi kontextusban

A magyar felsőoktatás egy átfogó struktúraváltás küszöbén áll. Egyre több egyetemről derül ki, hogy a közeljövőben modellváltáson fog átesni, amiben semmi meglepő nincs, hiszen egy ilyen mértékű átalakítás már a rendszerváltás óta várat magára. A magyar felsőoktatás szférájában történő változások nyomán röviden összegyűjtöttük, hogy nemzetközi szinten milyen támogatásokkal működnek a felsőoktatási intézmények különböző országokban. 

Társadalmi célú hirdetés

Mit is jelent pontosan a modellváltás”?

Jelenleg a magyar egyetemek többsége állami vagy egyházi fenntartás alatt áll. A felsőoktatásba jelentkező leendő hallgatók a választott szaktól függően bekerülhetnek állami vagy önköltséges képzésre. Ez a sikeres gimnáziumi tanulmányok és érettségi alatt megszerzett és összesített pontszámok alapján történik.

Ha valamilyen okból (például a túljelentkezés miatt) egy hallgatónak nem sikerül állami finanszírozással továbbtanulnia, de ragaszkodik a választott szakhoz, akkor félévente tandíj befizetésére kötelezett. Ennek összege szemeszterenként nagyjából 150 ezer és 350 ezer forint közé tehető, az orvosi szakok kivételével (aminek tandíja egyetemtől függően akár az 1 millió forintot is meghaladhatja).

A kormány által tervezett átalakítás az állami egyetemeket újonnan létrehozott alapítványok kezébe adná át, amik közérdekű feladatokat látnak majd el. Az alapítványok kuratóriumát az állam jelöli ki, vagyis a személyi kérdéseket meghatározzák.

Így adódik, hogy akár kormánypárti politikusok, valamint közéleti szereplők is bekerülhetnek a kuratóriumi tagok körébe (például Varga Mihály pénzügyminiszter lehetséges kuratóriumi elnöksége az Óbudai Egyetemen). A kuratórium feladatai közé tartozik különböző döntések meghozatala, beleértve a költségvetést, továbbá a szervezeti és működési szabályzatot is.

Ez elméletileg semmilyen hatással nem lesz a tandíjakra és a különböző, jelenleg is létező ösztöndíjakra, ilyen szempontból tehát – a kormány állítása szerint – nem fogja érinteni a hallgatókat. Leegyszerűsítve: e folyamatok a különböző egyetemek állami felügyelet – ezáltal a közfelügyelet – alól történő kivonását jelentik, miközben a felsőoktatási intézményeket továbbra is közpénzből tartják majd fenn az alapítványok segítségével.

Azonban a közpénzzel gazdálkodó alapítványok innentől kezdve nem lesznek ellenőrizhetőek, átláthatóak és olyan személyek is részt vehetnek a működésükben, akik kormányzati tisztséget töltenek be.

„Európa ott kezdődik, ahol ebbe a vállalkozásba a kormány belebukhatna” – nagyinterjú Lányi Andrással az egyetemi modellváltások kapcsán

Nagyinterjút adott lapunknak Lányi András író, filozófus, az ELTE humánökológia mesterszakának alapítója. Lányi többek között az egyetemi modellváltásról, az oktatás megreformálásáról és zöldítéséről, valamint a zöld mozgalmak és a bolygónk jövőjéről beszélt. Az interjú teljes terjedelmében, vágatlan formában olvasható. Átlátszó Oktatás: Mit gondol, lesz még személyes órája a diákjaival, mielőtt az ELTE-t is elérné a modellváltás?

Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államok felsőoktatási rendszere világszinten elismert. Az amerikai intézmények minden évben előkelő helyet foglalnak el a világ egyetemeit rangsoroló listán, a legfrissebben például a legjobb tíz egyetemből öt észak-amerikai volt.

Az amerikai felsőoktatásban állami (public) és magán (private) egyetemek egyaránt megtalálhatók. Az állami intézmények nem szövetségi irányítás, hanem az adott állam kormányának irányítása alá tartoznak. Ezeknél az egyetemeknél a tandíj összege attól is függ, hogy a hallgató az állam területén él-e, vagy egy másik állam lakosa.

Azonban általánosságban elmondható, hogy a képzés költsége így is messze elmarad a magánintézményekétől. Ezen egyetemek közül nyolc intézmény adja a híres Borostyán Liga (Ivy League) tagjait, amelyek magas színvonalukról nevezetes észak-amerikai elitegyetemek. A magas tandíj ellenére évről-évre komoly harc folyik különböző magánintézményekbe történő helyekért, hiszen itt már gyakran nem elég a kitűnő tanulmányi átlag és a tökéletes nyelvtudás sem.

A tandíjak mértéke forintba átszámítva évente körülbelül 17 és 25 millió közé tehető, ha a hallgatónak nem sikerül semmilyen ösztöndíj pályázatot elnyernie. Ezek a tandíjak olyan extrémek, hogy egy átlagos amerikai fiatal számára elérhetetlenné teszik az elitegyetemeken való továbbtanulás lehetőségét.

Még a kevésbé az élvonalban lévő egyetemek elvégzéséhez is általában nagyon magas összegű diákhitel felvételére van szükség. A legtöbb szülőnek már a gyermekük kiskorában gondolniuk és spórolniuk kell a jövőjére gondolva.

Hollandia

A holland felsőoktatási rendszer szintén magas színvonaláról ismert, európai szinten is népszerű a nemzetközi hallgatók körében. Ezen egyetemek szinte mindegyike állami  támogatással rendelkezik, de előfordulnak magánfinanszírozású intézmények is.

Hollandiában a hallgatóknak tandíjat kell fizetniük, tehát nem ingyenes az oktatás, azonban a diákok jelentős állami támogatást élvezhetnek. A tandíj összeg évente nagyjából 350 ezer forintra tehető (1000 €). Ennek köszönhető, hogy az országban való tanulás aránylag könnyen hozzáférhető nemcsak a holland állampolgároknak, hanem a külföldi hallgatóknak is.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság felsőoktatásának színvonala az előző országokhoz hasonlóan kimagasló világviszonylatban. Bár a Brexit óta kevesebb külföldi hallgató jelentkezik a szigetország felsőoktatásába, továbbra is nagy a kereslet iránta.

Az egyetemek a költségeiket többféleképpen is finanszírozhatják: központi kormányzati forrásokból, adományokból és alapítványi bevételekből, valamint a hallgatóktól származó tandíjakból. Öt olyan magánegyetem van csak, amelyeket az állam nem támogat, a többi intézmény esetében a hallgatók tandíjának nagyjából 75%-át az állam vállalja át. A tandíj évente megközelítheti a 3,5 millió forintos értéket is.

Finnország

A magyar változtatásokhoz hasonló alapítványi rendszer működik jelenleg Finnországban. Itt ugyanis 2009-ben reformfolyamatokat hajtottak végre az oktatási rendszeren, aminek eredményeként átszabták az intézmények jogi státuszát. Két választási lehetőséget kaptak az egyetemek: vagy alapítványi formában, vagy állami vállalatként működhettek tovább, a legfontosabb tényező azonban az volt, hogy kikerüljenek az állami költségvetésből.

Az intézkedések fő célja az egyetemek független jogi személlyé alakítása volt, valamint az, hogy ennek segítségével önállóan hozhassanak döntéseket különböző pénzügyi, finanszírozási kérdésekben. Az intézmények közül 12 az állami vállalatként való működést, 2 pedig az alapítványi formát választotta. Jelenleg az Aalto Egyetem és a Tamperei Műszaki Egyetem működnek az utóbbi megoldással.

A jogi státusz szerint ezen egyetemek alapítványnak felelnek meg, amelynek egyik alapítója maga a finn állam. A finanszírozás így állami forrásból biztosított (az alapítványi forrás mellett), és az államnak irányítási joga is maradt, ami annyiban ki is merül, hogy különböző megszabott kérdéskörökben évente egyezségre jut az egyetemekkel.

A finn egyetemekre jellemző az oktatás magas színvonala, valamint a nagyszámú angol nyelven induló képzés, ami miatt szintén népszerű célpont a külföldi hallgatók körében. Költségek tekintetében is felettébb kedvező, hiszen a finn állampolgárokon kívül az Európai Unió tagországaiból érkezőknek is tandíjmentes az oktatás. A tandíj (a további nemzetközi hallgatóknak) a képzés függvényében változik, azonban nagyjából évente 1,4 és 6,3 millió forint közé tehető. Ennek kifizetéséhez különböző kritériumok alapján igényelhető ösztöndíj is, ami egyetemenként eltérő lehet.

Lengyelország

A rövid összehasonlításból Közép-Európa egyik meghatározó országát, Lengyelországot sem hagyhatjuk ki. Magyarország egyik legfontosabb szövetségese az európai politika terén, és a V4-ek egyik tagja, emiatt több szempontból is releváns lehet a két ország felsőoktatási rendszerének összevetése.

Lengyelország egyetemei a számos angol nyelvű képzésnek köszönhetően a nemzetközi hallgatók körében is népszerűek. Az egyetem fenntartói tekintetében szintén vannak állami-és magánintézmények. Az ország legnívósabb egyeteme a krakkói Jagelló Egyetem, ami egyben a legnépszerűbb célpontja is a lengyel és nemzetközi hallgatóknak.

Ez az intézmény állami fenntartású, rektori és szenátusi szervekkel rendelkezik, és nem beszélhetünk olyan alapítványi vagy kuratóriumi jellemzőkről, amelyek a közeljövőben a magyar egyetemek többségére vonatkozni fognak. A tandíj évente 640 ezer és 1,2 millió forint körül mozog, ami a képzéstől függően eltérhet, azonban minden európai uniós tagországból érkező hallgató pályázhat állami ösztöndíjra. A magánegyetemeken a tandíj nyilvánvalóan magasabb, akár egészen az 1,8 milliós értékig is felmehet.

Fontos még megjegyezni azt is, hogy az ország egyetemei a lengyel állampolgárok számára ingyenesen igénybe vehetők, tehát rájuk nem vonatkoznak a fentebb felsorolt tandíjak.

Összegzés

Magyarország példájából kiindulva feltérképeztük a világ legszínvonalasabb egyetemeivel rendelkező országok felsőoktatási rendszerét. Mindenhol előfordulnak magán, valamint állami fenntartás alatt álló intézmények, azonban ezek aránya nagyon különböző.

A magyar kormány által kezdeményezett reformtervekhez hasonló, közalapítványi fenntartással működő egyetemek azonban ritkának számítanak. Európában csak a már korábban röviden bemutatott finn felsőoktatásban figyelhető meg hasonló modell, ez azonban nem feleltethető meg teljes mértékben az újfajta magyar terveknek.

Ahogy azt a napokban megírtuk, az Átlátszó az Akadémiai Dolgozók Fórumával (ADF) közös kiszivárogtató platformot indít, ahol az állami támogatások útját követnénk nyomon az egyetemeken, illetve a kutatási hálózatban is.

TudoLeaks: kiszivárogtató platformot indítunk az Akadémiai Dolgozók Fórumával a tudományos szférának | atlatszo.hu

Ha egy egyetemi munkatárs azt tapasztalja, hogy az egyetemhez érkező forrásokat rendkívül kedvező feltételek mellett adják oda egy alvállalkozónak, akkor ezt be tudja jelenteni. Fontosnak tartjuk, hogy az egyetemen dolgozók eleve ne menjenek bele korrupt ügyekbe. A munkatársaknak van egy reputációjuk, amit nem szeretnének elveszíteni sem külföldön, sem Magyarországon.

 

van Dommelen Írisz

Címlapkép forrása: pixabay.com

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás