Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Felsőoktatás

Az Óbudai Egyetem 5 tervezett fejlesztést bukott a kormány EU-ellenes harca miatt

A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.

A Next Generation EU elnevezésű helyreállítási, gazdaságélénkítő csomag a koronavírus-járvány okozta válságot igyekszik enyhíteni. Ennek legnagyobb részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) teszi ki, aminek 672,5 milliárd eurós keretéből 312,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 360 milliárd eurót pedig kedvezményes hitel formájában vehetnek fel a tagállamok. A források elnyeréséhez minden tagállamnak Helyreállítási Tervet (HET) kell kidolgoznia, amelyet az Európai Bizottság bírál el.

A magyar kormány 2021 áprilisában módosította a HET első verzióját, és úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként igénybe vehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri. Szakértők szerint azért, hogy minél kevesebbet kelljen vitáznia az EU-val a pénzek felhasználásáról, az Unió ugyanis komoly korrupcióellenes intézkedéseket vár a magyar kormánytól.

A 444 már a HET átdolgozásakor arról írt, hogy a változtatás legnagyobb vesztesei az egyetemek lehetnek, ugyanis a kormány a legtöbbet a felsőoktatási intézmények fejlesztésére eredetileg szánt bő 1000 milliárdos keretből vett el a szűkített tervben.

Az Óbudai Egyetemen 5 fejlesztés is meghiúsult

Beigazolódni látszik, hogy az egyetemek hatalmasat buknak a magyar kormány EU-ellenes harcán az RRF-pénzek kapcsán. A közelmúltban ugyanis az uniós közbeszerzési értesítőben sorozatban jelent meg több arról szóló tájékoztató, hogy az Óbudai Egyetem különböző fejlesztéseire kiírt közbeszerzések meghiúsultak.

Az eredménytelen eljárás oka minden esetben az volt, hogy a kormány az átdolgozott HET-ben a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére jelentősen alacsonyabb összeget jelölt meg az eredeti tervhez képest.

Az augusztus 11-én közzétett új terv szerint továbbá a kormány a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését nem kizárólag RRF forrásból, hanem azt kiegészítő, központi költségvetési forrásból kívánja biztosítani. A tendertájékoztatókból kiderül, hogy az eljárás eredményességének feltétele az lett volna, hogy a fedezet teljes körűen az RRF-ből álljon rendelkezésre, ez azonban az átdolgozott terv alapján nem teljesül.

Az első érvénytelen közbeszerzés az Óbudai Egyetem CAMPUS21 program névre keresztelt kampuszfejlesztési tervét érintette. Az egyetem kiemelt stratégiai célként jelölte meg, hogy az eddigi (egy óbudai és három pesti) telephelyeit összevonja, hogy egy komplex oktatási-kutatási infrastruktúrát tudjon létrehozni a meglévő épületek rekonstrukciójával, valamint új ingatlanok építésével és/vagy vásárlásával. Emellett fontos célkitűzés volt az is, hogy egységes laborkapacitásokat alakítsanak ki, és emeljék a hallgatói szolgáltatások színvonalát (pl. új kollégiumi férőhelyeket hozzanak létre, fejlesszék a sport és rekreációs létesítményeket).

A második meghiúsult közbeszerzés az Óbudai Egyetem Jövőipari Technológiai Park Zsámbék koncepciótervét érintette negatívan. Ennek célja az volt, hogy a Zsámbék külterületén található, mintegy 83 602 m² nagyságú önkormányzati területet hasznosítsák. A felsőoktatási intézmény a zsámbéki önkormányzattal együttműködésben szeretett volna létrehozni egy kreatív ipari, környezettudatos mintaprojektet. A fejlesztés részeként egy kutatóközpont, szolgáltató központ, technológia-transzferközpont, termelési központ, oktatóközpont, élményközpont és inkubációsközpont szerepét betöltő létesítmény jött volna létre.

A harmadik eredménytelen közbeszerzés az Óbudai Egyetem Okosipari Science Park Kaposvár tervének elkészítése volt. Ahogy a név is mutatja, az Óbudai Egyetem a kaposvári önkormányzattal együttműködve egy Okosipari Science Park létrehozását tervezte. Az eljárás tárgya a budapesti platform megvalósíthatósági tanulmányának, koncepciótervének kidolgozása volt, melynek keretében kialakításra kerültek volna többek között laborok, bemutatóterek és egy látogatóközpont is.

A negyedik eredménytelennek minősített közbeszerzés az egyetem Smart Centrumának, egy technológiai, edukációs és innovációs központnak a kialakítását érintette. A közbeszerzés az Óbudai Egyetem a főváros VIII. kerületében található, Tavaszmező utcai telephelyének komplex fejlesztési javaslatára vonatkozott. A közzétett hirdetmény szerint a feladat a programot megalapozó építészeti koncepció és megvalósíthatósági terv elkészítése lett volna annak érdekében, hogy egy többfunkciós, környezettudatos, smart (okos) centrum jöjjön létre, valamint hogy ezen belül innovatív, egységes laborkapacitások kialakítására kerüljön sor.

Az ötödik közbeszerzés tárgya az Óbudai Egyetem Alba Regia Mechatronikai Tudományos Park Fejlesztése volt. Az egyetem Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésben tervezte ennek létrehozását. A Budai úti F és K épületek, a Pirosalma úti Geoinformatikai Intézet létesítményeinek belső átalakítása, valamint a megvásárolni kívánt ingatlanokon felépítendő, felújítandó létesítmények megvalósítása volt a cél.  Ezeken a helyeken mechatronikai laboratórium, ipari folyamatok mintalaboratóriuma, robottechnikai laboratórium, elektronikai laboratórium, informatikai laboratórium, ipari geodézia laboratórium és drónfejlesztési központ jönne létre, amennyiben a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állna.

Harc az RRF-pénzekért

Az ötlet 2018-ban született meg, majd 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem vagyonkezelő alapítványba szervezésével kezdte a kormány a sort, amelynek eredményeképpen az idei tanévre 38-ból csupán 5 állami fenntartású egyetem maradt Magyarországon. Az intézményeknek gyakorlatilag nem volt választásuk: a jövőbeni működésük és fejlesztéseik finanszírozásának ígéretéért vállalták a modellváltást ami a legtöbb esetben azt jelenti, hogy fideszes potentátok ülnek az alapítványokban, amelyek átvették az egyetemeket.

„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása

2021. január elején jelent meg a hír , hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt.

Szakértők szerint ez is az oka annak, hogy a magyar kormány úgy dolgozta át a HET-et, hogy a felsőoktatási fejlesztésekre szánt összeget drasztikusan csökkentette. Attól tarthattak ugyanis, hogy az EU majd beleköt az egyetemek alapítványosításába (gyakorlatilag privatizálták az ingatlan- és egyéb vagyonelemeket), és a Fidesz nem vitázni akar, hanem pénzt, minél gyorsabban.

Viszont az EU még így sem elégedett, egyelőre az átdolgozott magyar HET-et sem fogadta el: Eddig 25 nemzeti tervet adtak le, ebből a Bizottság 22-t, a Tanács 18-at hagyott jóvá. A jóváhagyottak közül 16 terv már megkapta a kért előfinanszírozástírja az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának október 7-i közleménye, amiből az is kiderül, hogy a szerdai vitán több képviselő is kiemelte, hogy a Bizottságnak akkor kellene jóváhagynia a terveket (köztük a magyart), ha a tagállamok minden problémát az Unió költségvetési feltételrendszerével összhangban oldanak meg. A képviselők célja az, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és vállalatokhoz jussanak el, ne pedig a korrupt politikusokat gazdagítsák tovább.

Az elkövetkezendő hetekben a téma kapcsán a következőknek járunk utána:

  1. Van-e még olyan hazai egyetem, amelynek beruházásait RRF-forrásból kívánták finanszírozni?
  2. Hogyan vélekednek az adott intézmények a meghiúsult közbeszerzésekről és az átdolgozott tervről?
  3. Mit mond a Miniszterelnökség és Dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére fordítható összegek mértékéről és a finanszírozás kérdéséről?

Az Óbudai Egyetem most elbukott 5 fejlesztése egyébként talán hamarosan megvalósul, az intézmény ugyanis 2021. augusztus 1-től a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány kezelésébe került, amelynek elnöke Varga Mihály (Fidesz) pénzügyminiszter. Szeptember végén pedig Varga bejelentette, hogy a következő 23 évre, 2044-ig szóló keretmegállapodást írt alá, melynek köszönhetően az Óbudai Egyetem éves költségvetése 6 milliárd forintról 16 milliárdra emelkedik.

Gödri Rita

Címlapkép: Óbudai Egyetem/Facebook

 

Megosztás