Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Közoktatás

Sürgős reformok szükségesek a közoktatásban – előadás az Eötvös József Csoport szervezésében

A közoktatás jövőjéről szervezett előadást október 20-án az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete címmel. Az eseményen Gyarmathy Éva és Filippov Gábor szólaltak fel Király Miklós moderálásával. A webinar a XXI. századi kihívásokra, a pedagógushiányra és utánpótlásképzésre, a finanszírozásra és egy gyermekközpontúbb oktatási rendszer szükségességére hívta fel a figyelmet. A problémákat és az oktatáspolitikai reformjavaslatokat az Egyensúly Intézet kutatása foglalta össze. Az előadás egyik fő üzenete, hogy az oktatás politikai érdekektől függetlenül mindannyiunk ügye, nem vitatott, hogy a legfontosabb befektetési terület.

A digitalizáció a diákok fejlődésére is hat

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus előadásában elsőként arról beszélt, hogy  a diákok fejlődését egyre inkább a digitalizáció határozza meg, egyre többféle inger éri őket, ezért eltérő fejlődésű igényűek lesznek. Több lesz a sajátos nevelési igényű gyermek, akik sokkal differenciáltabb és személyreszabottabb odafigyelést igényelne. Ehhez az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kellene.

A tanárképzésnek is reagálnia kellene erre a jelenségre, így a tanároknak képessé kellene válniuk arra, hogy az önfejlesztő tanulást és a problémamegoldó képesség fejlesztését szorgalmazzák. A különböző nevelési igényű gyerekekhez többféle szakterület szerint lenne érdemes képezni a tanárokat.

Az egyre eltérőbb érettségi szinten levő diákok miatt az iskolaszerkezet megváltoztatása lehetne a megoldás, a különböző évfolyamok nem kor, hanem képességek szerinti összevonásával.

A tantárgyak helyett pedig fejlesztési területek szolgálnák a hatékonyabb képzést. A pszichológus szerint biztosítani kellene a szülőknek a szabad iskolaválasztás lehetőségét, az iskolák minősítése helyett pedig a gyerekek bemeneti és kimeneti fejlődési mutatóit lenne érdemes vizsgálni, és az iskolák hozzáadott értéke képezné az értékelés alapját.  Ez jobb gyakorlat lenne, mint a kompetenciamérések szerinti értékelés, ugyanis gyakran előfordul, hogy azok alkalmával hazaküldik a rosszabb képességű gyerekeket, és így hamis eredmények születnek a teszteken.

A pedagógusoknak tudni kell reagálni a digitalizáció hatásaira. Forrás: unsplash.com

Pedagógushiány, alacsony bérek: a közoktatás hat fő problémája

Filippov Gábor politológus, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, hogy amikor intézete kiadta Magyarország fejlesztésére készített stratégiai javaslatait, akkor a kutatók azzal szembesültek, hogy minden szakpolitikai részterület fejlesztésének az alapja az oktatás reformja. Ezért az Egyensúly Intézet oktatási szakértői hat-hat pontban fogalmazták meg az oktatás problémáit és azokra tett javaslataikat a Hogyan legyünk okos nemzet? elnevezésű kiadványban.

Az első problémát az intézet jövőképhiányként azonosította, amivel arra utalnak, hogy az oktatáspolitikának nincs víziója a XXI. század kihívásainak megoldására. Erre Filippov egy olyan szakmai, társadalmi párbeszéd indítását javasolta, melynek konszenzusa, hogy a diákok önfejlesztően és kreatívan tudjanak tanulni, ne legyen szükség lexikális tudásra.

Másodikként Filippov a pedagógushiányt említette. Szerinte az elöregedésnek és az utánpótlás hiányának két fő oka van: az egyik a tanárok alulfizetettsége, a másik pedig, hogy a pályát kevesen választják, sokan hagyják el és kevesen csábíthatók vissza, pedig fontos lenne, hogy tehetséges és motivált fiatalok válasszák ezt a szakmát.

Filippov szerint a helyzet annyira elkeserítő, hogy 10-15 év múlva lehet, hogy nem lesz már pedagógus, ezért azt kell elérni, hogy vonzó legyen tanárnak lenni.

A béreket az átlagbér kétszeresére kéne emelni, és a tanárképzés gyakorlatorientáltabbá tételére is szükség van. A kutatóintézet javaslatcsomagja szerint a tanárképzést az orvosihoz hasonlóan lenne jó megreformálni: négy év alap, egy év specializációs és három év gyakorlati képzésre alakítva. A specializációs év során a tanárjelöltek különböző szakterületek szerinti intézeteknél, iskoláknál  helyezkednének el, hogy elsajátítsák például a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás módszertanát vagy a művészeti, digitális, állampolgári ismeretek oktatásának a módszertanát.

Filippov szerint tehát a lényeg, hogy a tanárképzés ne frontális, poroszos módon valósuljon meg, hanem az egyetemistáknak legyen szorosabb kapcsolatuk az akadémiai élettel és a gyerekekkel is.

Az egyetemen a hangsúly elsősorban ne a szaktudáson, hanem a gyerektudáson” legyen.

A teljesítményhiány a harmadik problémakör, hiszen látható, hogy Magyarország a PISA-méréseken rendszerint az Európai Unió és a Visegrádi Négyek országainak átlaga alatt teljesít, továbbá hazánk a digitalizáció terén is sereghajtó régiós viszonylatban. Jelentős probléma a hatékonyság hiánya is, ami az oktatásra fordított pénz elköltésében nyilvánul meg. Uniós összehasonlításban a költségvetés 5%-ának oktatási ráfordítása egyáltalán nem rossz, azonban hiba, hogy évről-évre szélsőségesen ingadoznak ezek a ráfordítások az egyik évben több, a másikban kevesebb. A ráfordításnak egységes mértékűnek kellene lennie Filippov szerint.

Ötödik pontként Filippov az autonómiahiányt nevezi meg. Míg régen a döntések kétharmada volt az iskolák kezében, addig ma ez csupán nagyjából 29%. Az igazgatók döntési jogköre csökkent, szinte nincs lehetőség személyre szabott egyéni tanulási rendszerre, és az iskolákat szürreális adminisztrációs terhek sújtják. Erre a problémára az ésszerű feladatmegosztás, állami stratégia, szakmailag-financiálisan önigazgató iskolahálózatok jelenthetnék a megoldást.

A hatodik problémakört esélyhiányként azonosította a kutató. Magyarországon a lemorzsolódás 12%-os és nagymértékű a korai szelekció. A társadalmi mobilitás szintje Kína és India adataival vetekszik. Az esélyegyenlőséget az elitgimnáziumok rendszere sem segíti, hiszen a nagyon tehetséges, szűk réteg rendkívül színvonalas oktatásban részesül, míg a nagy többség nem. Továbbá a tankötelesség életkorának leszállítása tovább rontotta a helyzetet. Javaslat tehát a szegénység erősítése helyett annak ellensúlyozása és a tankötelezettség 18 éves korra való visszaállítása.

A tanárképzés megváltoztatására is szükség lenne. Forrás: unsplash.com

Fontos feladat a szakma presztízsének helyreállítása

A javaslatcsomag egyik pontja a tűzoltás” elnevezésre hallgat. Ez olyan gyorsintézkedéseket takar, melyek ideiglenes megoldást kívánnak nyújtani az oktatás legégetőbb problémáira. A nagymértékű tanárhiányt a nyugdíjasok esetleges visszafoglalkoztatása vagy a pályaelhagyók visszacsábítása pótolná. Az igazgatóknak pedig a lehető leghamarabb vissza kell nyerniük autonómiájukat.

A kérdésekre válaszolva az előadók arról is beszéltek, hogy a politikai döntéshozók hosszú távú oktatási reformokat azért nem szívesen hoznak, mert az nem népszerű a szavazatok tekintetében. Azonban a politika szereplőinek kormányoldaltól vagy ellenzéktől függetlenül fontos lenne felismernie azt, hogy vitán felül áll, hogy az oktatás az egyik legfontosabb befektetési terület.

Filippov Gábor ezen kívül azt is elmondta, hogy Magyarországon soha nem lesz finn oktatási rendszer, azonban ez se nem szükséges, se nem elvárható. Egyes elemek azonban adaptálhatók, és ilyen például a pedagóguspálya presztízsének helyreállítása. Egy kutatás szerint Finnországban a pedagógusi szakma oly mértékben elismert, hogy egy vicces példával élve Filippov kijelentette,  a szakmák közül a Tinder nevű társkereső applikáción a tanároknak van a legnagyobb esélyük, hogy jobbra húzzák, vagyis lájkolják őket.

A teljes előadás itt visszanézhető:

Láng Péter

A címlapkép illusztráció. Forrás: pexels.com

 

Megosztás