Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Kultúra

„Nem az a cél, hogy önálló gondolkodásra serkentsék a fiatalokat” – megjelent az Oktatói Hálózat legújabb jelentése

Március 16-án tartott online beszélgetést az Oktatói Hálózat a Háttal Európának 2. című civil jelentésről. Az esemény moderátora Gács Anna volt, aki egyben a kötet egyik szerzője is. A beszélgetésben szó esett az autokrácia kiteljesedéséről, a kulturális hadviselésről, a tudományos szféra ellenőrzéséről, az Orbán-kormány genderpolitikájáról, valamint az oktatásról is. 

A most bemutatott kötet a 2020 januárjában megjelent Háttal Európának című anyag második része. A jelentést a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területén dolgozó kutatók, oktatók, szakemberek készítették azzal a céllal, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy „milyen károkat okozott a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén”.

Mint írják, a folytatást az indokolta, hogy a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott.

A kötetet március 16-án délelőtt az Európai Parlamentben is bemutatták.

A beszélgetés első részében a felszólalók röviden összegezték a könyv általuk szerkesztett fejezetét. Elsőként Bozóki András szociológus, az MTA doktora beszélt arról, hogy az Orbán-rendszer 2018 óta kiszélesítette az autokráciát, például azzal, hogy a koronavírus-járvány idejére bevezetett új jogrendben jogszabályi dzsungelt alakított ki. Ugyanakkor 2020-tól már nem teljesen ő kontrollált, hiszen az önkormányzati választások alkalmával több ellenzéki jelölt is győzni tudott. Éppen ezért Bozóki úgy véli, hogy hazánkban egy kompetitív autokratikus rendszer alakult ki, ahol a pálya a kormánypártok számára lejt.

Választás egy illiberális demokráciában és az ellenzéki oximoron – Hont András elemzése | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe, és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

A második felszólaló, Fleck Zoltán jogász, szociológus ehhez hozzátette, hogy nemcsak a jogot, hanem a kulturális rendszer különféle ágazatait is bekebelezi a rendszer, valamint a kulturális nyelvezetben is tetten érhető a politikai ideológia. A szerző a modellváltást említette példaként: ebben a helyzetben úgy véli, hogy az egyetemi szférában az autonómia fogalma alakult át.

„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása

2021. január elején jelent meg a hír, hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi…

A harmadik felszólaló, Neumann Eszter, az MTA munkatársa az állam és az egyház viszonyával foglalkozott a kötetben. Megállapításai közt szerepelt, hogy a kormány az egyházakat politikai legitimációra használja, valamint hogy még több területre kiterjed az egyházi humán szolgáltatások kiszervezése: nőtt az egyházak részvétele például a nevelőszülői hálózat vagy a felsőoktatás kapcsán, miközben a civilek forrása, területe ezzel szemben beszűkült.

Vásárhelyi Mária szociológus arról beszélt, hogy a sajtószabadság 2010 óta egyre csökken. Ma már nincs Magyarországon független rádió, a hagyományos médiumok esetében a televíziós piacon is csak egy független kereskedelmi csatorna van jelen.

Infografika: így süllyed nyolc éve Magyarország az egyik nemzetközi sajtószabadság-index szerint | atlatszo.hu

Vonaldiagramon ábrázoltuk, hogy 2013-tól 2021-ig nézve más országok mellett hogyan teljesítettünk. Mivel az RSF eltérő politikai berendezkedésű országokat vizsgál ugyanazzal a módszertannal, így értelmetlen lenne Magyarországot világszinten hasonlítgatni. Sokkal beszédesebb viszont a V4-hez és a környező országokhoz viszonyított kedvezőtlen helyezésünk, ami a diagramon is jól látható.

Szó esett még az állami reklámköltések mértékéről, és arról, hogy ezek nagyon nagy része kormányközeli médiumokhoz kerül. Vásárhelyi úgy érvelt, hogy a véleményszabadság megrövidülése figyelhető meg az elmúlt időszakban.

Az oktatás helyzetéről Máté András és Bajomi Iván tájékoztatta a hallgatóságot. Bajomi Iván kiemelte, hogy az oktatás terén sajátos helyzet alakult ki, ugyanis a jelentés kibővült a köz- és felsőoktatáson túl a szakoktatás és felnőttképzés területének vizsgálatával is.

Bajomi előadásában úgy érvelt, hogy a 2010-es években létrehozták azokat a kereteket, amelyek egyirányú gondolkodásra késztetik a tanulókat, a hallgatókat, az oktatás résztvevőit. Egyik fontos mozzanata ennek, hogy a szabad tankönyvválasztás mára már nem opció a közoktatásban, továbbá hogy olyan alkotók kerülhettek előtérbe, akik pályájuk elején a szélsőjobboldal vonzáskörébe tartoztak. Több tantárgy esetében neokonzervatív nyomulás figyelhető meg.

Államosított tankönyvpiac, strasbourgi per, rossz minőségű kiadványok – a hazai tankönyvpolitika elmúlt 40 éve

Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.

Bajomi úgy véli, nem az a cél, hogy önálló gondolkodásra serkentsék a fiatalokat, hanem az, hogy hazafias mámor jegyében legyenek alattvalói a rezsimnek.

Hozzátette: a hazai oktatásban kézivezérléses irányítási mód honosodik meg, és az oktatással foglalkozó kutatói hálózatok, szakmai együttműködések leépítése történik.

Máté András leginkább a hazai egyetemi modellváltással kapcsolatban szólalt fel. Kiemelte, hogy a demokratikus országokban a modellváltás sikeressége abban áll, hogy az egyetemeknek döntő szavuk van a kiválasztásban. Itthon ezzel szemben ez nem így valósult meg. Hazánkban az együttműködés helyett alárendeltségről beszélhetünk, éppen ezért a modellváltás Máté András szerint a politikai nyomulás álcájaként értelmezhető.

A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | atlatszo.hu

BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is.

Gödri Rita

Címlapkép: Oktatói Hálózat

 

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás