közoktatás

Szóbeli a pandémia idején – petíciókkal az érettségi vizsgák rendszerváltozásáért

Az érettségi vizsga utólagos átértékelése érdekében nem először indul petíció. Az egyes vizsgák könnyítése érdekében minden évben felmerül, hogy ne számítson, vagy legyen lehetőség újraírni az adott vizsgát – általában nem sok sikerrel. Az utóbbi pár évben a petíciók fő tárgya a szóbeli érettségi vizsgák eltörlése lett. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a pandémia alatt milyen változásokat okozott a szóbeli érettségi vizsgák eltörlése bizonyos tárgyak esetében.

A járványügyi intézkedések részeként 2020 májusában maradtak el először a szóbeli vizsgák, ezt áprilisban jelentették be, tehát az írásbeli előtt néhány héttel. Ebben az évben márciustól távoktatásban tanultak a diákok, így ekkor inkább a járvány elleni védekezés részeként, semmint a diákok hiányos felkészültsége miatt maradtak el a szóbeli vizsgák.

2020-ban sokan választották az őszi érettségit

A 2020. májusi érettségi változása után, a 2020. őszi vizsgák (a szóbelikkel együtt) a megszokott rendben folytak. Érdemes megjegyezni, hogy az őszi érettségi vizsgák rendszerint előrehozottan működnek, általában az adott tárgyból jól teljesítő diákok teszik le korábban (tehát ősszel) a vizsgájukat. A 2020-as őszi érettségi ennek ellenére rendhagyó volt, mert ebben az évben sokan halasztották el a májusi vizsgájukat, így nemcsak az adott tárgyban sikeres diákok jelentkeztek ősszel, hanem azok is, akik májusban éltek a halasztás lehetőségével. A halasztást legfőképpen azok választották, akik nem tudtak hatékonyan felkészülni az online oktatás keretei között, vagy az egészségügyi helyzetük ezt indokolta.

Egy gyakran választott előrehozott érettségi tárgy, az angol nyelv középszintű őszi érettségi országos eredményei az alábbi módon változtak 2019-ben és 2020-ban:

Forrás: Oktatási Hivatal

A grafikon alapján az látszik, hogy a 2020. őszi érettségik minden vizsgarésze átlagosan jobban sikerült, mint az előző évi. Az eredményeket az is magyarázza, hogy 2020 őszén a májusi érettségit halasztók is részt vettek a vizsgán, akiknek így több felkészülési idő állt a rendelkezésükre.

A 2019-es őszi vizsgák a járványidőszakot megelőzően, a megszokott rendben folytak. A 2020-as őszi érettségi korlátozásokkal ugyan, de a szóbeli vizsgákkal együtt zajlott; az ezt megelőző, illetve ezt követő májusi időszakban angol nyelvből kizárólag írásbeli vizsgára került sor.

A kötelező magyar nyelv és irodalom érettségi eredményei azt mutatják, hogy a szóbeli érettségi elmaradása nem jelent drasztikus különbséget. A megszerzett jegyeknél látható kevesebb mint 0,2-es különbség az adott év érettségi vizsgájának nehézségét is jelezheti.

Forrás: Oktatási Hivatal

A történelem érettségik esetében 2020-ban jobb eredménnyel végezték el a részfeladatokat a diákok, a vizsgára kapott jegyek között nincs nagy különbség: 2019-ben 3,56, míg 2020-ban 3,44 volt az átlag. Az adatokból az olvasható ki, hogy a történelem érettségi esetében a szóbeli sokszor javítási lehetőséget jelent.

Forrás: Oktatási Hivatal

Az online oktatás sokaknak problémát okozott

A 2021. májusi szóbeli vizsgák szintén elmaradtak, ezt egy hónappal az írásbeli vizsgák időpontja előtt jelentették be. Ebben az évben már januártól országszerte online oktatás folyt, így a járványügyi védekezés mellett a döntésben a nehezített felkészülés is közrejátszhatott.

Az eduline.hu részletes cikkben elemezte a tavalyi online tanulást, kiemelve, hogy az otthoni érettségi-felkészülés legsúlyosabban a hátrányos helyzetű diákokat érintette. Az egy főre jutó számítógépek mennyisége, az internet minősége, az egy háztartásban élők száma mind befolyásolhatták azt, hogy mennyire tud haladni egy diák az anyaggal. Az Átlátszó Oktatás is vizsgálta a tavalyi helyzetet, itt felmerült az online órák gyenge minősége is:

„Sajnos, sok idős tanár nem tud rendes online órát tartani, alig halljuk őket, nem megfelelő az oktatás.”

Az online oktatás alatti felkészülés és a felmerülő nehézségek mellett említésre méltó az a szempont is, hogy a szóbeli érettségi vizsgák gyakran az érettségi pontszám emelkedését ereményezik, így sokszor javítási lehetőséget is adnak a diákoknak.

A végzősök 75%-a úgy érzi, nem készítették fel megfelelően az érettségire

2021. április 9-én Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a…

Ugyanakkor a szóbeli érettségire való felkészülés mindenképpen pluszmunkát jelent ahhoz képest, mint ha a diákok kizárólag az írásbelire gyakorolnának. Ráadásul tavaly óta az egyetemi felvételihez kötelező legalább egy emelt szintű vizsga letétele is.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a köznevelési törvény is módosult 2018-ban, melynek értelmében a tanulási nehézségekkel küzdők már nem kaphatnak tantárgyi felmentést, így nekik még nehezebb dolguk van. Bár az idei évben végig jelenléti oktatás volt a középiskolákban, a most érettségizők az elmúlt két tanév nagy részében online tanultak. Az online felkészülés nem ad egyenlő lehetőségeket az érettségizők számára, mivel a technikai feltételek nem mindenki számára biztosítottak.

„Majd a tanodák és a civil szervezetek megoldják” – digitális oktatás a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében

2020. március 16-ától sok más országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is bevezették a digitális oktatást az általános és középiskolákban….

Idén is indult petíció

Az online oktatás kihívásai, illetve az érettségi és felvételi rendszer módosulásai felvetik a kérdést, hogy idén indokolt lenne-e a májusi szóbeli vizsgák eltörlése. Ennek érdekében idén januárban is indult petíció,  jelenleg majdnem 15 000 aláírással. 

„Az eddigiekben alkalmazott érettségi rendszer a hagyományos oktatásra volt felépítve, de láthatjuk, hogy a COVID-19 által okozott vírushelyzet felülírta az oktatási lehetőségek számát, és nagyban megváltoztatta annak folyamatát. Szükségszerűvé vált az oktatási rendszer változása is, hogy mindenki a számára megfelelően biztosított lehetőségekhez mérten adhasson számot az elsajátított ismeretekről, egy, az egészségére nem különösebben veszélyes módon” – írják.

Bár az online aláírásgyűjtések kevés esetben hoznak eredményt, az elmúlt évek petíciói világosan jelzik, hogy a diákok igényelnék a rendszer megváltoztatását.

Amióta bevezették, az érettségi vizsga folyamatát és értékelési szempontjait többször változtatták, ezeket összegezte 2012-ben a 24.hu. Jővőre valamennyire korszerűsödnek a vizsgák, de a változás inkább tartalmi elemeket érint, a rendszer nem változik. Decemberben Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kormánnyal jó kapcsolatban lévő Magyar Nemzetnek beszélt a közelgő módosításokról.

A változások között szerepel, hogy a történelem vizsgán nagyobb arányban lesz jelen a magyar történelem, az informatika érettségi digitális kultúrává alakul, illetve egy inkább formainak tekinthető változás, hogy több tárgyból lesz lehetőség projektmunkára. A 2023-as érettségihez az Oktatási Hivatal próbafeladatsorokat is közölt.

A diákok és tanárok körében megosztó a kérdés

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban két kérdést tettünk fel az ADOM Diákmozgalomnak (korábban Független Diákparlament), az Országos Diákparlamentnek, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, illetve az Oktatási Hivatalnak.

  • A koronavírus-járvány kezdete óta minden évben indult petíció a szóbeli érettségik eltörlése érdekében, 2022-ben is, amikor a középiskolai oktatás már egész évben jelenléti formában folyt. Indokolt lenne-e az idei (2022. májusi) szóbeli érettségi eltörlése?
  • Az elmúlt évek petíciói és kizárólag írásbeli érettségi feladatsorai azt a tendenciát mutatják, hogy a diákok nem tartják szükségesnek a szóbeli érettségit, illetve az érettségi vizsga enélkül is teljesíthető. A jövőben szükséges lenne-e egy teljes érettségivizsga-reform, illetve a szóbeli érettségi vizsgák hosszútávú eltörlése?

Válasz a cikk megírásáig kizárólag a PDSZ-től érkezett: „A PDSZ álláspontja az érettségivel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi rendszer meglehetősen elavult, de a változtatás előtt széleskörű szakmai egyeztetésre volna szükség, nem diktátumra, és főleg nem foltozgatásra. A jelenlegi rendszerben a szóbeli vizsgákon az érettségizők általában az írásbeli eredményeken javítanak, ezért, ha addig a járványügyi helyzet nem romlik, idén nem indokolt a szóbeli érettségi vizsga elhagyása.”

A diákszervezetek válaszának hiányában, az Átlátszó Oktatás által megkeresett diákok véleménye alapján elmondható, hogy a szóbeli érettségi eltörlésének kérdése megosztó.

Sokan úgy gondolják, hogy a szóbeli érettségi hasznos a megszerzett jegy vagy az egyetemi felvételihez beszámítható érettségi pontszám emeléséhez, de az elmúlt évek elmaradt vizsgái után voltak, akik úgy gondolják, az írásbeli is elég lenne. Az érettségi rendszerének elavultságával már látszólag többen egyetértenek, legalábbis ezt a következtetést lehet levonni az évente több alkalommal induló petíciókból.

A PDSZ válasza egyezik a megkérdezett tanárok véleményével is:  a szóbelik eltörlése, illetve az elhamarkodott változtatások indokolatlannak tűnnek a pedagógusok körében.

Szakértők szerint számos probléma van a magyar érettségi rendszerével (A kép illusztráció; forrás: unsplash.com)

Túl sok tárgy, nem maradandó tudás

A Zöld Könyvben 2008-ban jelent meg Csapó Benő tanulmánya, ami egyes elemeiben már nem érvényes, mert megjelenése óta történtek változások az érettségi rendszerében. A tanulmány a magyar vizsgák egyik legnagyobb hibáját a választható tárgyak túl nagy választékában látta:

„Újra kell gondolni az érettségi tárgyak körét. A mai több mint 130 tárgyat tartalmazó (és egyre bővülő) lista funkciótlan, költséges, és nem felel meg az említett követelményeknek. Az egyes érettségi tárgyak követelményeinek a kidolgozása esetleges, nem felel meg a tudományos normáknak, a vizsgatárgyak akkreditációja nem képes a szükséges színvonalat és egységességet biztosítani.”

Egy 2021-ben megjelent tanulmány, ami az irodalomoktatásra helyezte a fókuszt, szintén rendszerszintű problémáról beszél, hangsúlyozva azt, hogy az érettségihez összeszedett adatok nem maradandó tudást biztosítanak a diákok számára.

„A szabályozásban (az érettségit szabályozó rendszerben – a szerk.) rögzített célok a tananyag mennyisége, a választott rendezési elv miatt nem tudnak megvalósulni. Lehetetlen küldetés ilyen sok tananyag minőségi […] átadása, az irodalomtanárok valószínűleg arra fognak törekedni, hogy a lehető legfontosabb információkat […] ismertessék, amik nagyjából az érettségi idejére rögzülnek a tanulók fejében. Nem alkalmasak arra, hogy […] felkeltsék az érdeklődést, a tanulók fantáziáját nem a tényalapú információk mozgatják meg.”

Kántor-Újvári Gerda

A címlapkép illusztráció. Forrás: Pixabay.com

Megosztás