Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: info[kukac]atlatszo.hu

Közoktatás

A tanárhiány első áldozatai: kik fognak tanítani tíz év múlva?

Aggasztóan elöregedő pedagógusok, kevés utánpótlás, teljesen deformálódott korfa: ez olvasható minden közelmúltban elkészült felmérésben, ami a pedagógusok jelenlegi és jövőbeli korösszetételét monitorozta. Sikerült beszélnünk egy érintett iskolaigazgatóval, aki elmondta, hogy mi az a bizonyos három dolog, amire nagy szükség lenne, mégis fukarkodik vele az oktatási rendszer. De a belügyminisztériumot is megkerestük a témával kapcsolatban.

A Felvi.hu által készített összesítés alapján úgy áll a dolog, hogy a közoktatásban két természettudományos tárgy tanítása kerülhet elsőként veszélybe: a fizika és a kémia oktatása.

Az általános tanárhiány országszerte megfigyelhető, a pedagógusok fokozatos elöregedése pedig már most komoly problémákat okoz, különösen a leginkább veszélyeztetett szakirányok esetében. Nemrég bejárta a sajtót a hír, hogy idén fizikatanárnak mindösszesen 22-en, míg kémiatanárnak 25-en jelentkeztek.

A Telex megkereste az Oktatási Hivatalt, ami ennél valamivel magasabb számokat közölt (tájékoztatásuk szerint első helyen 28-an jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a fizikatanár szak, 30-an pedig olyan szakpárra, ahol az egyik kémia), ám ez az arányokon nem sokat változtat.

Ráadásul az elöregedés mellett az utánpótlás is ennél a két tárgynál hiányzik a leginkább. Az önmagában is alacsony számon pedig tovább ront az átlagos 25–50 százalékos lemorzsolódási arány. Szakmány Csaba kémia és fizika szakos tanár, valamint Weiszburg Tamás, az ELTE professzora szerint ez a fizika- és kémiatanárok esetében is könnyen bekövetkezhet.

A hosszú távú kilátásokat ugyanis tovább árnyalja az a tény, hogy a diploma megszerzése után sem biztos, hogy mindenki el is akar majd helyezkedni pedagógusként, elsősorban a várható alacsony fizetés miatt, ami nemzetközi összevetésben is kifejezetten kevésnek számít.

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Szakmány becslése alapján:

„Ha öt év múlva ebből a 22 fizika szakosból hatan-heten elkezdenek tanítani, annak már örülni kell.”

Hozzáteszi még, hogy kémia- és fizikatanárból már most nagyon komoly hiány van. „Előfordul, hogy három iskolának vagy akár három falunak, városnak csak egy kémiatanára van. Ő hétfőn az egyik iskolában tanít, kedden a másikban, szerdán a harmadikban.”

A Válasz Online egy podcastot is készített a témában, amelyből kiderül, hogy a hiányzó természettudományos szakoktatókat sok esetben kényszermegoldásként bölcsész vagy testnevelés tanárokkal helyettesítik. Szakmány Csaba azon a véleményen van, hogy a helyzet egy átfogó béremelési program nélkül nem megállítható, hiszen az alapvető probléma, hogy ez az életpályamodell nem kecsegtető a pályaválasztás előtt állók számára.

Fizika- és kémiatanárból van a legnagyobb hiány (a fotó illusztráció, forrás: unsplash.com)

A jelentkezők alacsony száma csak a jéghegy csúcsa

Egy neve elhallgatását kérő falusi intézményvezető őszintén beszélt az Átlátszó Oktatásnak a szakma problémáiról, amely alapján úgy tűnik, az új jelentkezők alacsony száma talán csak a jéghegy csúcsa.

Megtudtuk tőle többek között azt, hogy mivel eleve kevesen vannak, sokkal keresettebbek lettek a fizika- és kémiatanárok, ám mára már majdnem mindegyikük a kistelepülésekről a nagyvárosokba ment. „Vagy villanyszerelő lett… hallottam ilyet is” – tette hozzá.

Ez a tendencia, meglátása szerint, az informatika és idegen nyelv tanárok esetében figyelhető meg leginkább. Emiatt az általa vezetett intézményben is akadnak olyan pedagógusok, akik több tárgyat is oktatnak „kényszerből”, mivel nincs más, illetve az is, hogy ezeken a szakembereken több iskola is “osztozkodik”. Kérdésünkre, miszerint rövidn távon mennyire lehet reális megoldás a tanárok át-, illetve továbbképzése, annyit mondott, hogy: „Az 50 feletti átlagéletkorú pedagógustársadalom stílszerűen fogalmazva már nem ugrik ezekre.”

A munka melletti kötelezően előírt tanulás csak még inkább terhelné őket, amire ugyancsak nincs szükség. Május környékére már az egész iskolán látszódik a fáradtság, tanulón és tanáron egyaránt. A tanárok „átigazolására”, átcsábítására sem sok mozgásterük van, részben, mert a tankerület nem engedi, hogy átcsoportosítással adjanak több órát, mivel így egy emberrel tudják biztosítani a szakos ellátottságot több iskolában. Másrészt az említett tantárgyakból kevés óra van 1-1 osztályban, a pedagógusok óraszáma pedig 22–26 óra egy hét alatt. A bértábla is ugyanaz mindenütt, ezért többet se lehet nekik fizetni.

A probléma kiküszöbölésére meglepő őszinteséggel válaszolta a legkézenfekvőbbnek tűnő eszközöket, amikre szükség lenne, mégis fukarkodik vele a kormány:

„Az a bizonyos három dolog: pénz, pénz és pénz. Ekkor a pedagógusképző intézetek talán megtelnének, mert a fiatalok látnák a jövőt a pályán. A megélésen túl tervezni is tudnák a jövőjüket. Esetleg ezen túl még ösztöndíjak is kellenének a hiányszakokon.”

A megoldás még várat magára

Konkrét szakok kerültek veszélybe, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 30 ezer oktatásban dolgozó részvételével készített felmérése pedig egy másik problémára is felhívja a figyelmet. A felmérés szerint minden második tanár 50 év feletti, egészen pontosan a tanárok közel fele: 46,6 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, eközben a fiatal, 30 év alattiak 15,3 százalékkal képviseltetik magukat. Ilyen korfa mellett azonnali beavatkozással legjobb esetben is csak legfeljebb konzerválni lehet a közoktatás mostani állapotait. Méghozzá évtizedekig… A rendeltetésszerű és magas szintű, stabil oktatás csak ezt követően valósulhat meg.

Hanyas vagy? címmel élőképes demonstrációt tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az EMMI épülete előtt június 11-én figyelmeztetve a szakma elöregedésére (forrás: Facebook/PDSZ)

A témában hónapok óta tartó nyilatkozatháború alakult ki a PDSZ és a belügyminisztérium között, aminek keretei között folyamatos egyeztetések, nyílt levelek, demonstrációk és sztrájkok is vannak. A közös nevezőt egyelőre még nem sikerült megtalálniuk.

A pedagógusok hiányával kapcsolatban megkerestük az illetékes szerveket, hogy arról érdeklődjünk, mennyire látják súlyosnak a problémát, és hogy akarják megoldani a helyzetet.

A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya megkeresésünkre elmondta, hogy a tanárhiány és a tanárok átlagéletkorának emelkedése egész Európában megfigyelhető trend. A pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében pedig a kormány létrehozta a Klebelsberg-ösztöndíjat, amely többletjuttatásokat biztosít azon hallgatók számára, akik előre meghatározott ideig biztosan tanári pályán maradnak, valamint jelentős bérfejlesztést szeretnének megvalósítani a következő időszakban.

Szemerédi Ákos

Címlapkép: pexels.com

Megosztás