Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Közoktatás

Hiányzó tudás, nem létező nyilvántartás – szexuális felvilágosítás a gyermekvédelmi törvény árnyékában

A szexuális nevelés témája gyakran előkerült az elmúlt évben, de a hangsúly a főként politikai felhangú diskurzusban inkább azon volt, hogy ki beszélhet a gyerekeknek a szexualitásról. Az oktatás minőségéről viszont már jóval kevesebb szó esett. Cikkünkben a szexuális felvilágosítás tartalmát, határait és részleteit vizsgáljuk a jelenlegi oktatási rendszerben, különös tekintettel a tavaly júniusi gyermekvédelmi törvény hatásaira.

A felvilágosítás kapcsán szinte mindig az az első kérdés, ami felmerül, hogy kinek a feladata: az iskoláé vagy a szülőé. A jelenlegi kormány álláspontja szerint a szülők feladata, hogyan és mikor tájékoztatják gyermeküket a szexualitás kérdéseiről. Ehhez kapcsolódóan született tavaly júniusban a törvény, ami csak a nyilvántartásban szereplő civil szervezeteknek engedi előadások megtartását az iskolákban.

„Az új magyar törvény semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik. Az új magyar törvény csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet. Az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni” – jelentette ki Orbán Viktor a tavaly megjelent Szamizdat 10. című írásában.

Még a kormány céljaival is teljesen szembemegy a „homofób törvény”

Eredeti célja a gyermekek egészségének védelme lett volna, de pont ellentétes eredményt fog elérni a homofób törvény. Vecsernyés Anna pszichológussal,…

Habár a kormány kizárólag a nyilvántartásban szereplő civil szervezeteknek engedélyezi az iskolai szexuális felvilágosítást, a nyilvántartást azóta sem hozták létre. A törvényben szereplő nyilvántartás két csoportra osztaná a civil szervezeteket, amelyek a szexualitásról beszéltek vagy beszélnének 18 év alattiaknak. Az egyik csoport jogosult lenne a felvilágosító órák tartására az iskolákban, a másik csoport nem lenne rá jogosult. Az, hogy egy adott szervezet melyik csoportba tartozik, a nyilvántartásba való regisztrálás után derülne ki.

Emellett a törvény nemcsak a szexuális felvilágosítás témáját érinti: a civil szervezetek a drogfogyasztásról, az internethasználatról vagy testi és szellemi egészségfejlesztésről sem tarthatnak előadást. De ha a civil szervezetek nem beszélhetnek az iskolákban, akkor hogy néz ki, amikor egy gyerek felvilágosítást kap?

Sok diák elégedetlen az iskolai felvilágosítással

Az Átlátszó Oktatás készített egy felmérést az iskolai felvilágosítás magyarországi helyzetéről. Az anonim kérdőívre 103 válasz érkezett, így nem tekinthető reprezentatív kutatásnak, de ennek ellenére fontos dolgokra világít rá a témával kapcsolatban.

A résztvevők vegyesen budapesti, megyeszékhelyi, vidéki városi vagy városnál kisebb településen végezték el az általános- és középiskolát, de meghatározó arányban megyeszékhelyi iskolákba jártak. A válaszadók 35,9 százaléka szerint az általános- és középiskolában is tartottak nekik szexuális felvilágosítást: 31,1 százaléknak csak általánosban,  19,4 százaléknak csak középiskolában, 13,6 százaléknak egyikben sem.

Forrás: Átlátszó Oktatás kérdőív, 103 válaszadó válaszai alapján

Az általános iskolai felvilágosítás időpontját illetően elég vegyes válaszokat kaptunk: a 71 válasz közül a legtöbben azt mondták, hogy a hatodik évfolyamon (22,5%) volt ilyen órájuk, hetedikben 23,9%-uk, nyolcadikban pedig 23,9%-uk kapott szexuális felvilágosítást, de a válaszadók 5,6%-a szerint több éven keresztül is szerveztek számukra szexuális felvilágosító órákat. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán a 3,5%-a hallott először a szexualitásról iskolai tanórán, a legtöbben (81,2%) barátoktól, internetről vagy televízióból szerezték információikat. Az otthoni, szülői felvilágosítás sem túl gyakori, a válaszadók mindössze 15,3 százaléka mondta azt, hogy a szülei világosították fel.

Forrás: Átlátszó Oktatás kérdőív, 103 válaszadó válaszai alapján

Az iskolai felvilágosítást leggyakrabban (43,5%) az iskolaorvos vagy védőnő tartotta, ezután következnek (32,9%) az iskolákból azóta kizárt civil szervezetek, majd az tanárok által tartott beszélgetések (20%).

A felvilágosítás minőségének értékelése nem ilyen egyszerű. A válaszadókat arra is megkértük, hogy egy tízes skálán (1 = egyáltalán nem, 10 = maximálisan) értékeljék azt, hogy mennyire érezték alaposnak és átfogónak a témában tartott előadást.

Elég vegyes válaszok születtek, az azonban látható, hogy a válaszadók többsége inkább elégedetlen.

Mindössze 57,6 százalékuk vallotta azt, hogy a felvilágosításokon lehetőségük volt szabadon kérdezni, illetve hogy kérdéseikre megfelelő válaszokat kaptak.

Forrás: Átlátszó Oktatás kérdőív, 103 válaszadó válaszai alapján

Nem hiteles információk, hiányzó tudás

Egy 2015-ben  és egy 2013-ban született tanulmány szerint az EU-n belül Magyarország a tinédzserkori terhesség vonatkozásában a harmadik legrosszabb helyen szerepel, de már 1989 óta hasonló ez az arány.

Az Orvosi Hetilapban 2019-ben megjelent egy tanulmány, amiben 13–18 éves lányok szexualitással, a szexuális úton terjedő betegségekkel és a fogamzásgátlással kapcsolatos tudását mérték fel. A felmérés azt mutatja, hogy a lányok ismeretei hiányosak, bár ebben az életkorban saját bevallásuk szerint többen éltek már szexuális életet. „Az eredmények felhívják a figyelmet a reprodukciós élet oktatási, nevelési hiányosságaira, amelynek javítása összetett feladat, megoldásához szükség van a hazai egészségügyi és oktatási rendszer szemléletváltására” – összegzi a kutatás.

Egy másik tanulmány is hasonló tapasztalatokat említ:

„Általános megállapítás, hogy a tizenévesek nem rendelkeznek elegendő mennyiségű információval a szexuális életről és a védekezés lehetőségeiről, az információk forrása pedig számos esetben nem hiteles.”

Ebben a kutatásban szintén középiskolásokat kérdeztek meg, a szexuális magatartás és tájékozottság mellett a családi környezet hatását is vizsgálták. „Az első beszélgetések zömében osztálytársakkal vagy barátokkal zajlottak, a szülőket a csoport kevesebb mint negyede választotta az első információszerzés alkalmával. A testvérek és tanárok aránya csupán közel 2%. Kicsivel többen szereztek első ismeretet egészségügyi dolgozótól (8,46%), azonban közel ennyi tanuló (7,69%) vallotta azt, hogy senkivel sem beszélgetett még a nemi életről és a védekezésről.” A kutatók úgy vélik, a túl korai felvilágosítás kevesebb hátránnyal bír, mint az elkésett kommunikáció és annak következményei.

Ezek a tanulmányok évekkel a „gyermekvédelmi” törvény előtt születtek, az azonban világosan látszik belőlük, hogy már ekkor sem volt tökéletes a szexuális felvilágosítás az iskolákban. A civil szervezetek kizárása az oktatási intézményekből pedig még erőteljesebbé teszi azt a jelenséget, hogy a diákok nem beszélhetnek a témához értő szakemberekkel.

Több tanulmány is kiemeli a tizenévesek hiányos tudását a szexualitás terén. (fotó: unsplash.com)

Egyre több helyen érezhető a feszültség

A Gyermekjogi Civil Koalíció felmérést készített arról, hogyan hatott az új törvény a gyermekvédelmi szervezetek munkájára. A felmérésben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő vett részt.

„Egy iskolában nem engedték meg, hogy az eddigi szakember tartson érzékenyítést, mert nincs rajta a »regisztrált szervezetek« listáján, bár ilyen (lista – a szerk.) még nincsen” – írja az egyik szervezet a korábban említett nem létező nyilvántartásról.

„Tanári szinten érzékelhető a szorongás, de vegyes a kép. Pl. nehéz/nem lehet elválasztani az egészségfejlesztő foglalkozások során a szexualitás, a szexuális egészség témáját a HPV-oltás témájától. Szintén feszültséget okoz a HIV/AIDS-téma. Előfordult, hogy egy osztályfőnök az egyik 8. osztályban nem járult hozzá egyik témához sem. Ugyanebben az iskolában egy másik osztályban kifejezett kérése volt, hogy beszélgessek a fiúkkal a szexuális zaklatásról. A pedagógus nem érezte magát felkészültnek a beszélgetésre, de tarthatatlannak érezte a helyzetet” – írja egy másik résztvevő, aki később többször is említi a tabusítást és az ismeretek hiányát.

Összességében a feszültség érezhető az iskolákban, valamint a tudáshiány és az, hogy a szexualitás kérdéskörében a gyerekek magukra vannak hagyva. „Bár ez nem kapcsolódik szorosan az LMBTQI-kérdéskörhöz, de a múlt heti iskolában már a gyermekjogi játékunktól is tartózkodott az egyik pedagógus. Azt kérte, játsszunk mást a gyerekekkel.”

„Ezek a folyamatok nemcsak a civil szervezetekre vannak káros hatással, de rendkívüli akadályokat gördítenek a hatékony gyerekvédelem elé, és nagyban megnehezítik azt is, hogy a gyerekek merjenek segítséget kérni” – olvasható a hatástanulmány megállapításai között.

A civil szervezetek szerint nem tartható be a törvény

Az Átlátszó Oktatás a témával kapcsolatban több érintett szervezetet is megkeresett, közülük a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület és Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) válaszolt a cikk megírásáig.

Mindkét szervezet tartott korábban iskolai vagy más, diákoknak szóló foglalkozásokat. A PATENT Kapcsolódj be elnevezésű, a szexuális erőszak megelőzését célzó, felvilágosító programja a szexuális kultúráról, pornóról, szexuális erőszakról szóló beszélgetés fontosságára fhívja fel a figyelmet. „Célunk az, hogy a fiatalok elgondolkodjanak az őket körülvevő üzenetekről és a szexuális helyzetekről, amelyekbe belekerül(het)nek, képesek legyenek ezeket megkérdőjelezni, ezekről kritikusan gondolkodni. Ezen belül kiemelt célunk az erőszakkal szembeni érzékenyítés és az erőszak-megelőzés, a fiatalok hozzásegítése ahhoz, hogy kölcsönösségen és egyenlőségen alapuló biztonságos kapcsolatokat alakítsanak ki.”

A NANE Együtt Egyenlően programja a párkapcsolati erőszak megelőzését és a kölcsönös egyenlőségen és tiszteleten alapuló párkapcsolatokat szorgalmazza, amelyekben a kommunikáció és a konfliktusmegoldás erőszakmentesen valósul meg.

A szervezetek nevezett programjainak legfontosabb részei az iskolai foglalkozások. A korábban említett „nyilvántartásba” nekik is jelentkezniük kellene – ha az létezne. Megkérdeztük a két egyesületet, hogy értesültek-e a készülő nyilvántartásról, és arról is érdeklődtünk, hogy a jelenlegi helyzetben tartanak-e diákoknak szóló foglalkozásokat, akár iskolai keretek között. A PATENT és a NANE közösen válaszolt az Átlátszó Oktatás kérdéseire.

„A nyilvántartásról hivatalos információnk nincsen. Arról a közösségi médiából hallottunk, hogy egy (tőlünk független) egyéni megkeresésre az EMMI az válaszolta, hogy a népszavazás eredményére várnak a rendelet megalkotásával, ami majd szabályozza a nyilvántartást. Emellett nem hivatalosan, tanároktól és más szervezetektől, akik szintén iskolai foglalkozásokat tartanak, érkezett hozzánk olyan visszajelzés, hogy egyes intézményvezetők kaptak valamilyen listát, ami alapján meghívhatnak külsős szakembereket, szervezeteket, de ezt a listát sosem láttuk, tartalmával nem vagyunk tisztában.

Egyébként külön érdekes, hogy bár a törvény azt nem tiltja, hogy az iskolai saját alkalmazottai foglalkozzanak ezekkel a témákkal az iskolában, több intézményről is hallottunk, ahol az iskolapszichológusokat és iskolai szociális munkásokat szó szerint letiltották minden szexszel kapcsolatos foglalkozásról.

Jelenleg azon az állásponton vagyunk, hogy mivel nincs nyilvánosan elérhető nyilvántartási rendszer, az ebbe bekerülés módja sincsen kidolgozva, ezért a törvény nem betartható.

Ha egy iskola vagy tanár hív minket, mert fontosnak tartják, hogy a gyerekek részt vegyenek erőszak-megelőző és szexuális felvilágosító foglalkozáson, akkor nem tagadjuk meg tőlük a foglalkozást.

Az iskolán kívüli erőszak-megelőző programjainkra, például a Nyári tábor lázadó lányoknak napközis táborra a szülők hatalmas érdeklődést mutatnak, többszörös túljelentkezés volt a budapesti és pécsi táborunkra is. Sok új együttműködésünk indult gyermekvédelemmel foglalkozó, hátrányos helyzetű fiatalokkal dolgozó állami és civil szervezetekkel is, akik nem iskolai keretek között érnek el tizenévesekhez, sőt, arra is volt példa, hogy szülők kerestek meg minket azzal a kéréssel, hogy tartsunk foglalkozást a gyerekeiknek.”

A kutatók úgy vélik, a korai felvilágosítás kevesebb hátránnyal bír, mint az elkésett kommunikáció (forrás: unsplash.com)

A Belügyminisztérium nem válaszol, Semjén sikeres törvényről beszél

A nyilvántartás létrehozása és gondozása korábban az EMMI-hez tartozott, annak megszűnésével azonban a Belügyminisztériumhoz került, aminek az alábbi kérdéseinket küldtük el:

  •  A Belügyminisztérium vagy ehhez tartozó Oktatási Minisztérium mikor tervezi létrehozni a nyilvántartást?
  • Mi az oka, hogy a törvény 2021-es hatályba lépése óta még nem született meg ez a nyilvántartás?

Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Telexnek pár napja ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a gyermekvédelmi törvény csak arról szól, hogy „az óvodákban és iskolákban nem lehet LMBTQ propaganda”.

Majd arra a kérdésre, hogy sikeres-e a törvény, és hány szervezetet tiltottak ki, azt válaszolta, hogy fogalma sincs, de szerinte „azért sikeres, mert semmilyen szexuális propaganda nem lehet az iskolákban és óvodákban, mellesleg prostituáltak sem mehetnek be például iskolába vagy óvodába, a prostitúcióról beszélni a gyerekeknek. Miért? Azért, mert a gyerek szexuális és egyéb nevelése első-, másod-, és harmadsorban, sőt, csak és kizárólag rám mint szülőre tartozik. Nem az LMBTQ-ra, nem Brüsszelre…”

A „homofób törvény” befagyasztja az értő párbeszédeket, a tabusítás szétzilálja az emberi kapcsolatokat

Az új törvény egyik legnagyobb bűne, hogy hallgatásra kényszerít pont akkor, amikor beszélni kellene. A kamaszkor, ami pszichológiai szempontból fejlődési…

A miniszterelnök-helyettes igazat mondott, hiszen nincs nyilvántartás a kitiltott szervezetekről, így valóban nem tudhatja sem ő, sem az érintett szervezetek, hogy ki mehet be az iskolákba.

A jelenlegi helyzet szerint, amit a korábban idézett tanulmányok is bizonyítanak, a szexuális felvilágosítás alapvetően hiányos, az iskolai tananyag nem tér ki olyan részletekre, amelyekkel a civil szervezetek foglalkoznának. A szervezetek azonban tehetetlenek: vagy nem tartják be a törvényt, és tartanak iskolai előadásokat, vagy betartják, és nem is jelentkezhetnek a törvény szerint kötelező nyilvántartásba. Az iskolák pedig hiába hívnák meg a szervezeteket, félnek, hogy szabálytalanul járnak el. Ennek a zűrzavaros szabályozásnak a hatása azonban mégis a diákokon csapódik le a legerősebben, hiszen nem kaphatnak teljeskörű tájékoztatást olyan témákról és problémákról, amelyekkel bármikor személyes életük során is szembesülhetnek.

Kántor-Újvári Gerda

Címlapkép: A felújított türjei Szent László Általános Iskola egyik tanterme az átadási ünnepség napján 2022. március 18-án (forrás: MTI/Varga György)

Megosztás