közoktatás

„Leginkább két dologból van hiány: időből és pénzből”- Egyedülálló szülők tanévkezdéskor

A különféle családtámogatások korában is vannak, akik félve várják a szeptember eleji tanévkezdést, a tanszerek beszerzése ugyanis sokszor jelentős anyagi terhet ró a családokra, különösen most, amikor az iskolakezdéshez szükséges kellékek ára is az egekbe szökött. Ráadásul ezek a problémák hatványozottan megjelennek abban az esetben, amikor csupán egyetlen szülő vállára nehezedik a gyermek taníttatása. 2016-os adatok szerint Magyarországon megközelítőleg minden ötödik gyermek egyszülős családban nevelkedik. Az Egyszülős Központot működtető Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tehető könnyebbé számukra az iskolakezdés.

Szeptember elseje egyúttal azt is jelenti, hogy itt a „várva-várt” iskolakezdés. A tanév eleje ugyanakkor számos bizonytalansággal is jár: egyrészről a mára már általánossá váló tanárhiány,  másrészről az energiaválság miatti fűtési tervek körüli, egyre égetőbb kérdések és az esetleges online oktatás réme is rányomja a bélyegét erre az időszakra. Ráadásul az infláció is negatív rekordokat döntöget. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy rengeteg család számára vált ez a dátum egyfajta mumussá a nyári szünet alatt.

Ennek enyhítése érdekében, a közösségi összefogás jegyében számos szervezet, önkormányzat és civil kezdett az utóbbi hetekben tanszergyűjtésbe, vidéken és a fővárosban egyaránt. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete az Auchan Magyarországgal együttműködve szervez gyűjtést, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig az Intersparral működik együtt. Emellett számos olyan példáról is lehet olvasni, hogy egy-egy város vezetése is úgy dönt, hogy támogatja bizonyos összeggel a gyerekek beiskolázását. Debrecenben 8 ezret, Szegeden pedig 10 ezer forintot kaphatnak a rászoruló általános iskolai diákok, Kecskemét 2020 óta tart minden évben jótékonysági tanszergyűjtést, de több fővárosi kerület is igyekszik segíteni a rászorulóknak.

Van azonban egy olyan jelentős réteg a magyar társadalmon belül, akik mind a kormányzat családtámogatásai, mind a karitatív szervezetek tevékenységei számára sokáig jóformán láthatatlanok voltak, igaz, az utóbbi időben egyre jobban láthatóvá válnak. Ők, a „homályzónában” lévő egyedülálló szülők.

„Az egyszülős családok nincsenek egyedül, figyelem, megértés, támogatás és elismerés kell, hogy illesse őket azért, hogy két szülőként állnak helyt” – nyilatkozta 2021-ben Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter. Pár héttel később az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, ami többek között az egyszülős családok számára jelentősen könnyebbé tette a megelőlegezett tartásdíjhoz való hozzájutást.

Az iskolakezdés sok szülőnek jelentős anyagai terhet jelent. Forrás: unsplash.com

Több százezres létszámmal is a radarok alatt

Az egyszülős családok számának legpontosabb meghatározásához a Magyar Államkincstártól kértünk tájékoztatást azon kérelmezők országos számáról, akik egyedülállóként családi pótlékban részesülnek.

A Magyar Államkincstár szerint ez a szám jelenleg 197 313 fő, ami egyfajta alsó határnak tekinthető, hiszen ebbe korántsem minden érintett tartozik bele.

Ennek oka elsősorban maga a családi pótlék, hiszen a kapott összeg egy, illetve két gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 1500 Ft-tal, míg három vagy annál több gyerek esetén 1000 Ft-tal több, mint amit a „rendes” családok kapnak:

  • 1 gyermeknél 12.200 Ft helyett 13.700 Ft,
  • 2 és 3 gyermek esetén pedig 14 800 Ft helyett 16.000 Ft, illetve 16.000 Ft helyett 17.000 Ft jelenti az emelt összeget

Másik ilyen ok továbbá az egyedülálló szülőség témájának tabuként való kezelése. Azok, akik ebben a cipőben járnak, jellemzően nem szeretnek erről beszélni, míg a barátaik, hozzátartozóik kényesnek tartják, és inkább nem kérdeznek, ezáltal sokszor rejtve maradnak.

A KSH adatai további támpontként szolgálhatnak az egyszülős családok számának becslésében, igaz, az adatok nem a legfrissebbek, legutóbb a 2016-os mikrocenzus foglalkozott részletesen az egyszülős családok számának időbeli változásával.

Az azonban látszik az adatokból, hogy az egyszülős aránya az összes családon belül jellemzően 10-20 százalék között mozog, ami a KSH Demográfiai portré elnevezésű jelentése szerint kifejezetten magas.

2019-es uniós adatok alapján a magyarnál magasabb arányt csak Belgiumban, illetve Lettországban és Litvániában mértek.

A növekvő tendencia is jól látszik az elmúlt időszakban: 2001 óta több mint 30 ezerrel nőtt az egyszülős családok száma, 2011-ben már minden ötödik család ebbe a típusba tartozott.

2016-os adatok (A statisztikát ugyanakkor valamennyire torzítja, hogy ebben benne vannak azok is, ahol egy felnőtt él együtt valamelyik szülőjével. Egyes becslések szerint a valódi számuk 300 ezer körül mozoghat.)

A gyermekek egyedülálló szülőként való nevelése főként az anyákra hárul. Ennek oka lehet az is, hogy váláskor az esetek túlnyomó többségében az anyának ítélik oda a gyereket, az apukáknak pedig a “hétvégi apa” szerepkör marad. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az elvált apák elhanyagolnák gyermekeiket.

Made with Flourish

Szakosodott segítség az Egyszülős Központban

A témáról a 2005-ben alulról induló kezdeményezésként létrehozott Egyszülős Központot működtető Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetőjével, Nagy Annával beszéltünk. Megkérdeztük többek között, hogy milyen problémákkal keresik fel őket legtöbbször, illetve hogyan tudnak segítő kezet nyújtani a hozzájuk fordulóknak.

„Az egyszülős családokban leginkább két dologból van hiány: időből és pénzből” – mondta el az alapítvány vezetője.

Az iskoláztatás még a kétszülős családok számára is komoly feladatot jelenthet ezen „erőforrások” hiányában, hiszen időből sosincs elég, a bevásárlás pedig a különféle áruházláncok árainak összehasonlítása alapján is jellemzően 20-30 ezer forintos kiadással terheli a családi költségvetést.

Pénzügyileg ez iskolakezdéskor a leginkább érkezhető, hiszen az olyan fogyóeszközöket, mint a füzetek, ceruzák, tornacipők, mind meg kell venni, amik az esetek többségében igen komoly tételnek számítanak a családi kasszában. A helyzetet az sem segíti, hogy az inflációt a tanszerek beszerzésekor is erőteljesen érezhetik a szülők: a hvg számításai szerint ugyanis egy év alatt másfélszeresére drágult az iskolakezdés, a legtöbb tanszer ára érezhetően emelkedett.

Az elsőt kezdő gyerekek számára pedig a végösszeg még magasabb, mivel a teljes beszerzést a nulláról kell kezdeni, az előző évről megmaradó dolgokkal csak ezután lehet spórolni. Ami pedig az időt illeti, a bevásárlás, jelentkezés, és szülői értekezleteken való részvétel egyedülállóként jóval több elintézendő feladatot jelent.

Két helyszínen, Pesten és Budán is várják a gyermeküket egyedül nevelő családokat az Egyszülős Központok. Forrás: Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány

„Civilek vagyunk, akkor tudunk segíteni, ha mások is segítenek nekünk” – mondta el az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány vezetője. Mára egy országos klubhálózattal és két Egyszülős Központtal várják azokat, akik segíteni szeretnének, vagy segítségre szorulnak. Az elmúlt években több, mint 28 ezer családnak nyújtottak támogatást, közel hetven szolgáltatással. Ezek közé tartoznak a rendszeres tanszer utalványok, amire idén a legnehezebb helyzetben lévő családok jelentkezhettek 15 ezer forintos támogatásra. Ezt azok kaphatták meg, akik nem saját otthonban, hanem albérletben élnek és a gyerekük most kezdi az elsőt.

“A másik szűk keresztmetszet az idő: hogy el tudja intézni az az egyetlen szülő az összes olyan feladatot, bevásárlást, jelentkezést és szülői értekezletet szeptember elején, ami néha még két szülőnek is komoly feladat. Az Egyszülős Központban gyerekfelügyelet működik, ahol biztonságban tudhatja a gyerekét a szülő, amíg ezt mind elintézi” – tette hozzá Nagy Anna.

A központok a rendszeres gyerekfelügyeletet működtetése mellett korrepetálást is biztosítanak a tanév során kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt, kilenc tantárgyból, mindezt ingyenesen. A sokak számára fejtörést okozó tavaszi és őszi szünetben, a dolgozó szülő számára szintén nagy segítséget jelent a tavaszi szünet alatt is működő gyermekfelügyelet, az őszi szünet alatt pedig hatnapos ottalvós tábort szerveznek az egyszülős gyerekeknek.

A szülők pedig szakemberek vezette csoportfoglalkozásokon vehetnek részt, de jogi és munkaügyi témákban is kérhetnek segítséget.

Állami, vagy magániskola?

Az Átlátszó Oktatás érintetteket is megkeresett a témával kapcsolatban. Az általunk megkérdezett szülők közül ketten, Emese és Antónia egyszerre készülnek az első tanítási napra, ami nemcsak a gyermekeik számára lesz újdonság. Bár vannak hasonlóságok kettejük történetében, beszámolóik sok szempontból el is térnek egymástól, a különböző iskoláztatási formának köszönhetően.

Emese két munkahely mellett neveli fiát, aki állami iskolába fog járni elsejétől. Anyagi gondjai nincsenek, mint mondta, számára az időbeosztás lesz a legnehezebb kihívás. A szabadnapjait mindig akár egy évre előre kell kalkulálni, amibe nehezen férhetnek bele váratlan események, amitől tart is. Eddig is késett már le előszülői értekezletet, és iskola felkészítőt, ami az ott elhangzott információk utánjárása mellett már most komoly aggodalommal tölti el a későbbiekre nézve. Ráadásul sok esetben csak hozzátartozói segítségével tudja biztosítani a délutáni felügyeletet, ez pedig a szükséges logisztikán túl mentálisan sem könnyű feladat. Ilyen lesz az ominózus első nap is, amihez hozzáteszi:

„Fáj, hogy nem velem beszéli meg először, milyen volt az első napja. Az exem megy majd érte.”

Ezen okok miatt tart az online oktatás újbóli bevezetésétől és az iskolák fűtési megoldásaitól, hiszen akár az otthoni tanulás, akár a váratlan betegségek nehéz helyzetbe hozhatják. Elmondása szerint az, aki egyedül van ezekkel a problémákkal, mindig próbál előre menekülni, igy próbál felkészülni ezekre a helyzetekre. A babysitter alkalmazását nem tartja kifizetődőnek, mert annyiba kerülne, mint amennyit azokban az órákban megkeresne. A pótnagyi megoldást (ami gyakorlatilag a babysitter ingyenes megfelelője nagymamákkal) jó ötletnek találja, egy Facebook csoportban hallott róla, azonban nem talált a környékén egyet sem.

Antónia és lánya egy kéttannyelvű magániskolában kezdik meg a tanévet. Ő a saját vállalkozását vezeti, és legtöbbször otthon dolgozik, igy anyagi gondjai neki sincsenek, az időbeosztást illetően pedig szerencsésebb. Azért esett erre a választása, mert ahogy összehasonlította a két lehetőséget, arra jutott, hogy a tandíj ellenére jobban megéri: „Inkább dolgozok többet, csak hogy kevesebb stressz érjen minket.”

Stressz alatt azt érti, hogy a mostani közoktatást érintő gondoktól védve érzi magukat. A tandíj szerinte nem olyan sok, ha utána számol az ember, hiszen igy mentesül az osztálypénz és kirándulások költségének fizetése alól, hiszen az benne van a díjban és biztosan nem kell olyan extra dolgokat vennie szülőként az iskola működtetéséhez, mint például a kréta, szalvéta vagy a szappan. Emellett további kényelmi szempontként a napközi színvonala mellett a különböző foglalkozásokat és különórákat, valamint az e-mailben történő szülői értekezleti tájékoztatókat. Saját bevallása szerint egyedülállóként azt tartja inkább nehézségnek, hogy sokszor nem toleránsak a többi szülők.

„Múltkor meeting után rohantunk le a játszótérre sötétedés előtt, igy nem volt időm átöltözni. A többi, egyszerűbben öltözött anyuka konkrétan kiközösített minket, mert kivagyinak tartottak.”

Szemerédi Ákos – Szopkó Zita

A címlapkép illusztráció, forrás: unsplash.com

Megosztás