Átlátszó Oktatás

A diákok által készített Átlátszó Oktatás célja, hogy az oktatás és hozzá kapcsolódó területeken harcoljon a nyilvánosságért és az átláthatóságért.
Szivárogtass nekünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com

Oktatáspolitika

Megfélemlítés, verbális és testi fenyítés – több mint ezer panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához 2021-ben

Görbe tükröt mutat az oktatás jelenlegi állapotáról az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése. Aáry-Tamás Lajos az előző évi tevékenységéről minden évben beszámolót tesz közzé, melyből megtudhatjuk, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá az állampolgárok leggyakrabban. 2021-ben összesen több mint 1100 alkalommal keresték fel a Hivatalt – legtöbbször tanulók, de pedagógusok és szülők is fordultak hozzá. A panaszok nagy részére azonban csak tájékoztatást adott a Biztos vagy hatáskör hiányában elutasította őket, és csak kevés esetben tett ajánlást vagy fogalmazott meg jogalkotási javaslatot. A legtöbb panasz a köznevelés különböző területeiről érkezett, ám előkerült a felsőoktatási modellváltás témája is. 

Az Oktatási Jogok Biztonsának Hivatala 1999-ben kezdte meg működését, azóta ez már a huszonkettedik beszámolójuk. A több mint 120 oldalas jelentés az oktatás területén azonosított problémákat, panaszokat, és lehetséges megoldásaikat tartalmazza.

A 2021-es évben benyújtott 1165 panasz közül a legtöbb hallgatóktól, tanulóktól érkezett a biztoshoz. Őket követte a pedagógustól, intézményvezetőtől, oktatótól érkezett jelzés. A szülők a 2021-es évben összesen 233 alkalommal fordultak az ombudsmanhoz.

Forrás: az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése

A panaszok száma ugyanakkor az elmúlt években csökkent: a 2020-as jelentés ugyanis több mint 1300 beérkező észrevételről számolt be, az egy évvel korábbi, 2019-es pedig 1735-ről.

Az Oktatási Jogok Biztosa a legtöbb esetben állásfoglalást és tájékoztatást adott a hozzá panasszal fordulóknak, ugyanakkor egy-egy ügyben több intézkedés is született: gyakran a tájékoztatás mellett ajánlást és jogalkotási javaslatot is megfogalmazott.

A legtöbb panasz a köznevelésből érkezett

A legtöbb panasz, összesen 727, a köznevelésből érkezett, ezt követte a felsőoktatás (299),  majd a szakképzés (72), és végül az oktatás egyéb területei. A beszámolóból az derül ki, hogy mind az általános iskolában, mind pedig az óvodában előfordul a diákok, gyermekek emberi méltósághoz való jogának csorbulása.

Forrás: az Oktatási Jogok Biztosának 2021. évi jelentése

Több szülői panasz is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a pedagógus megalázóan beszélt és bánt a diákkal, gyermekkel, de a tanulók fizikai bántalmazása is előfordult.

„Óvodai bánásmóddal kapcsolatban érkezett panasz hivatalunkhoz, melyben a szülő előadása szerint az óvodás gyermekét több alkalommal verbálisan fenyítették, illetve ruháját többször ráncigálták. A gyermeken látszódott, hogy meg volt félemlítve.”

„Több szülő is panaszkodott az érintett óvónő miatt. A szülőt az intézmény fenntartójához irányítottuk” – olvasható a jelentésben.

Egy másik panasz szerint az óvodapedagógus nem megfelelően bánt a gyermekkel. A szülő szerint „az óvónő a gyermekét a szeme láttára erős kézen fogással többször visszahúzta, amikor az a szülőhöz akart kimenni. A gyermeknek ezután fájdalmai voltak a kezén. Egy másik alkalommal a gyermek elmondása szerint az óvónő megmosta a haját az óvodában. A szülő ezután nagy piros foltot észlelt gyermekének füle körül, továbbá a szemei között. A foltok helyén rövid időn belül hólyagok keletkeztek, melyek az orvosi vélemény szerint másodfokú égési sérülés nyomai voltak.” Az óvoda a panasz kivizsgálása során nem mutatkozott együttműködőnek.

Előfordult olyan is, amikor egy alsó tagozatos tanulót a diáktársai bántalmaztak. A szülők hiába keresték az intézmény igazgatóját és a pedagógust, a probléma nem oldódott meg, ezért az egyházi fenntartású iskolából a diákot kiíratták szülei, és a következő évet már egy másik intézményben kezdte meg.

Egy esetben az osztálytársai előtt alázta meg a tanár egy tanulóját azért, mert haspólót vett fel, de előfordult olyan is, hogy egy egész osztálynak kellett büntetésből fél órán át a tűző napon vigyázban állni az egész iskola szeme láttára.

Nem megfelelő bánásmódra, verbális és fizikai erőszakra is több panasz érkezett az ombudsmanhoz. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com

A csoportlétszámra és a pedagógusok munkájára is érkezett panasz

A beszámoló foglalkozik az oktatással közvetlenül összefüggő jogok érvényesülésével is, például az osztálylétszámra és csoportbeosztásra vonatkozóan. Egy szülő azzal kereste meg a hivatalt, hogy a gyermeke óvodai csoportjában a csoportlétszámot a fenntartó túllépte, ennek következtében a pedagógusok leterheltek voltak, nem tudtak egyszerre annyi gyermekre odafigyelni. A szülő azt is sérelmezte, hogy a korlátozott óvodai férőhely ellenére az intézmény igazgatója olyan gyermekeknek is biztosított férőhelyet, akik nem érték el óvodaköteles korukat. Ráadásul a csoportba sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek is jártak, akik így a létszámban kétszeresen számítottak. Mindemellett a szülő panaszában azt is kifogásolta, hogy a nagy létszámú csoport számára a csoportszoba sem elegendő.

A pedagógusok szakmai munkájával kapcsolatos észrevételeket a szülők és a tanulók tudják jelezni az intézményvezető felé. A szülői tanács elnöke egy általános és alapfokú művészeti iskola pedagógiai programjával szemben fogalmazott meg kritikát.

Levelében kifogásolta, hogy az iskolában a tanórán kívüli elfoglaltságok rendszere hiányos volt (elindított, majd megszűnő szakkörök, előkészítő és tehetséggondozó elfoglaltságok hiánya). Sérelmezte, hogy megfelelő végzettséggel nem rendelkező személyek láttak el olyan munka-, illetve feladatkört az iskola működésében, amely kifejezetten szakmai kompetenciához kötött. Jelezte, hogy az intézmény a digitális oktatási technológiai eszközök tekintetében jelentős hiányosságokkal bírt. Kifogásolta továbbá, hogy az intézményben a speciális nevelési igényű tanulók valós létszáma meghaladta a működési engedélyben foglalt arányszámot.

A koronavírus-járvány hatásai is érezhetőek voltak

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók kapcsán is sok beadvány érkezett a biztoshoz. A beadványokból az látszik, hogy sok érintett szülő, tanuló számára nem áll elég információ rendelkezésre, éppen ezért gyakran kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

A koronavírus-járvány következtében bevezetett digitális munkarenddel, iskolai járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos panaszok száma is megnőtt 2021-ben.

Hétfői iskolanyitás: aggódó szülők és tanárok, otthonmaradó gyerekek, fenyegetőző iskolák

Április 19-én újraindulhatott a jelenléti oktatás az óvodások és alsó tagozatosok számára. Sok szülő azonban korainak tartja az online oktatás…


Egy általános iskola tornatermét például 11 óráig nem használhatták a gyerekek, ugyanis az iskola bérbeadta azt sportklubok, sportegyesületek számára.

„Ez azt eredményezte, hogy azon osztályok, akiknek első három tanítási órája testnevelés, a tornatermi gyakorlat helyett a tantermükben végeznek elméleti feladatokat. Ráadásul a tornaterem fertőtlenítése sem volt aznap megoldható”

– összegzi a jelentés.

A koronavírus-járvány kihívások elé állította az iskolákat. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com

Észrevételek a felsőoktatásból

A felsőoktatás területén is akadtak problémák 2021-ben, amelyekről egy-egy beadvány kapcsán az Oktatási Jogok Biztosa is beszámolt. Több diák is a nyelvi érettségi vizsgák technikai feltételeiről nyújtott be panaszt. A tanulók a hallott szövegértési feladattal kapcsolatban kifogásolták, hogy az nem hallatszódott megfelelően, ellehetetlenítve a vizsga teljesítését.

Olyan eset is volt, amikor maga az intézmény vezetője fordult az Oktatási Jogok Biztosához, mert azt sérelmezte, hogy a felvételi eljárás közben változtatták meg a feltételeket, így a diákok nem tudták többletpontokra váltani korábbi tanulmányaikat.

Az ügy odáig fajult, hogy a biztos vizsgálatot indított, majd jogalkotási javaslattal fordult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felé. Indítványában jelezte a minisztériumnak, hogy az új szabályozás szerint már nem szerezhetnek többletpontot azon OKJ-képzésben bizonyítványt szerző jelentkezők, akik a korábbi szabályozás szerint még jogosultak voltak azokra.

A jelzést figyelembe véve, a 2022. évi általános felvételi eljárás előkészítésénél kezdeményezni fogják a Magyar Rektori Konferenciánál annak áttekintését, hogy a felvételi rendelet korábbi 4. melléklete szerinti szakképesítések egy adott képzési terület vagy egy adott szak esetén értékelhetők-e többletpontként. A folyamatban levő 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárásban ugyanakkor a miniszter nem látta annak lehetőségét, hogy a többletpontok számítása módosításra kerüljön.

Online vizsgaszervezéssel kapcsolatos panaszokból is akadt bőven. Egy felsőoktatási intézmény harmadéves hallgatója azért fordult a hivatalhoz, mert sérelmezte, hogy az egyik tanár nem volt bent a vizsga első felében, és nem állt rendelkezésre elegendő idő a felkészüléshez a felelet közben. „A sikertelen vizsgát követően kiabált vele az oktató, majd kilépett az online vizsga platformjáról.”

A beadványokból visszaköszön az egyetemi modellváltás iránti ellenszenv is. Egy egyetem esetében több hallgató és oktató fordult panasszal a hivatalhoz, hogy a fenntartóváltás során nem alakult ki együttműködés a felek között.

„Az ügyben hozott fenntartói döntés szerint az érintett felsőoktatási intézményben az oktatást felfüggesztették.” A biztos az ügyben megállapította, hogy az Alapítvány kuratóriuma saját, jogszabályban rögzített céljával ellentétesen járt el, amikor az oktatás felfüggesztéséről döntött a fenntartásában lévő felsőoktatási intézményben, ezzel súlyosan sértette az egyetemi polgárok jogait, különösen a hallgatóknak a tanulás szabadságához fűződő alkotmányos jogát, valamint az oktatóknak a tanítás szabadságához fűződő alkotmányos jogát.

A kormány 2020-ban bevezetett általános nyelvvizsga-amnesztiájával kapcsolatban is érkeztek kérdések. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy az amnesztia 2021-ben is biztosított-e. A Biztos tájékoztatta a hozzá fordulókat, hogy az amnesztia a 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett hallgatókat érinti.

2021-től ismét szükség lesz nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez

A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Cikkünkben…

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által kiadott jelentés az alábbi linken érhető el.

Szabó-Gödri Rita

A címlapkép illusztráció. Forrás: unsplash.com

Megosztás