közoktatás

A kormány már a nyugdíjasokat és a közmunkásokat is beveti, de még így is óvodai csoportok szűnnek meg

A tanártüntetések kapcsán legtöbbször kizárólag az általános és középiskolai pedagógusokról esik szó, azonban az óvodapedagógusoknál is megmutatkoznak hasonló problémák. Az óvodapedagógusok munkaerő-hiánya nem tűnik olyan súlyosnak a hivatalos statisztika alapján, de a személyes beszámolók és szakértői vélemények szerint más a helyzet. Így az ellentmondásos állítások között kell keresni, mennyire terjednek ki a pedagógusok problémái az óvodákra.

A központi statisztika szerint az óvodapedagógusok helyzete nem is olyan rossz, de az átlagokban sok fontos adat elbújhat. Az Átlátszó Oktatás megkereste Dr. Bakonyi Anna pedagógiai szakértőt, aki arról beszélt, hogy a kormány milyen eszközökkel tüntette el a hiányzó óvodapedagógusokat a statisztikákból. Elmondása szerint az elfedett problémák nemcsak a rendszerben dolgozókat érintik, hanem végső soron drasztikusan kihatnak a gyerekek fejlődésére is.

Először nézzük, mit mutatnak a hivatalos statisztikák: a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma az elmúlt tíz évben csökkent, 11,1 főről 10,4 főre. Eszerint a szám szerint tehát fokozatosan javult az óvodapedagógusok helyzete. Azonban azt még a jelentés is kiemeli, hogy ugyan „járási szinten nem jellemző a férőhelyhiány, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordul, hogy a mutató értéke meghaladja a 100-at.”

Ha a térképre nézünk, akkor pedig egyből láthatóak az országos szinten lévő egyenlőtlenségek, például Budapesten jóval kevesebb gyerek jut egy óvodapedagógusra, mint a főváros déli agglomerációjában, ahol az óvodák zsúfoltak.

Az óvodai férőhelyek kihasználtsága (forrás: KSH)

Kifogytak az óvónőkből, új szabályokat vezettek be

Az óvodapedagógus-hiány elfedésére az egyik legnagyobb találmány az volt, hogy bevezették, hogy hatévesen minden gyereknek kötelező iskolába mennie. Korábban a szülők és az óvodapedagógusok közös döntésén múlt, hogy egy gyerek marad-e tovább az óvodában. 2020 óta erről az Oktatási Hivatal dönt, ha a szülő ezt kérvényezi. Még a KSH oldalán is elismerik, hogy részben ezért csökkent a gyereklétszám. „A 2016-tól tartó emelkedő tendencia 2020-ban megállt, részben az érintett korosztály mérséklődő létszám növekedésének, részben a hatévesek növekvő arányú általános iskolai beiratkozásának köszönhetően.”

Dr. Bakonyi Anna pedagógiai szakértő véleménye alapján az óvodapedagógus-hiányt egyéb kreatív módokon is elfedik. Ma már törvény rendelkezik arról, hogy elég délig lennie diplomás pedagógusnak a gyerekekkel. Ezzel máris megspórolják, hogy délután óvodapedagógusra legyen szükség.

Bakonyi szerint a törvény előtt is előfordult, hogy délután már csak pedagógiai asszisztenseket tudtak alkalmazni, de az abban az időben szabálytalannak számított.

Dr. Bakonyi Anna

 Már a nyugdíjas óvónőket is bevetik

A pedagógiai szakértő szerint az intézmények gyakran élnek a nyugdíjas pedagógusok visszahívásával is. A Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete felmérése alapján az óvodákban a pedagógiai asszisztensek mellett túlórákkal és közmunkásokkal is kiegészítik a hiányzó munkaerőt. Egy idén nyári kormányrendelet Bakonyi szerint szintén segítheti a statisztikát, eszerint már önkormányzati intézményekben is dolgozhatnak visszahívott nyugdíjas pedagógusok – a törvényt megelőzően ez csak alapítványi és egyházi óvodákban volt lehetőség.

„Tulajdonképpen ezzel informálisan megszüntették az egész napos óvoda rendszerét”- nyilatkozta Dr. Bakonyi Anna. 

Elmondása szerint a csoportok összevonása is javíthatja a hiányt, illetve kisebb, egymáshoz közeli településeken működő óvodákat is összevonhattak. Az általános-, és középiskolákkal ellentétben a gyerekek általában a lakóhelyhez legközelebbi óvodába járnak,  ami a munkaerőhiány miatti összevonások után egyre nagyobb távolságot jelenthet majd a jövőben, ezzel megterhelve mind a szülőket, mind a pedagógusokat és az intézményeket.

A bruttó 180 ezres havi fizetés viszonylag kevés fiatalt csábít

A megkérdezett szakértő szerint az óvodai pedagógushiány okai ugyanoda vezethetők vissza, mint az iskolákban tapasztalt munkaerőhiány. „Egyrészt elképesztően alacsony a fizetés. Kezdjük ezzel az óvodapedagógus-hiány okainak a megvizsgálását, mert mindenki ezzel kezdi – teljes joggal.”

A pedagógusok bértáblája szerint az óvodapedagógus alapszakos diploma megszerzése után bruttó 182 700 forint alapbért lehet keresni, mesterdiplomával a bérük 203 000 forint. A Belügyminisztérium és a teljes kormányzati kommunikáció a pedagógusok béremelését az Európai Bizottság szankcióihoz köti, ezzel hárítva a felelősséget.

Valóban nem tolonganak a meghirdetett pozíciókra az óvodapedagógusok. A Közigálláson jelenleg 277 meghirdetett óvodapedagógus álláshirdetés van, de több hirdetés esetében több főt keresnek. Ezek a hirdetések nem tartalmazzák a magán-, és egyházi óvodákat, ahol a pedagógusok nem közalkalmazotti életpályamodell alapján kapják a fizetésüket.

Ózdon például 10 óvónő hiányzik  (forrás: Közigállás)

A jelentkezők alacsony száma is alátámasztja, hogy óvodapedagógusok életpályája nem vonzó a fiatalok számára. A tavalyi óvodapedagógus alapszak felvételi ponthatára az egyetemek többségén 280-286 pont körül mozgott az államilag finanszírozott képzésen. 280 ponthatár a minimum, ami bármilyen egyetemi felvételihez szükséges. Ennek ellenére a nagyobb egyetemeken kevesen kezdték meg a tanulmányaikat óvodapedagógus szakon. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 25-en, az ELTE-n 46-an, a Debreceni Egyetemen 37-en, a Károlin 22-en, a PTE-n 28-an, az SZTE-n 40-en nyertek felvételt. Az ezeknél kisebb egyetemeken 8-10 fős évfolyamok is indultak.

Egyre kevesebben engedhetik meg maguknak ezt a hivatást

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa 2019-ben az RTL-nek nyilatkozott az óvodapedagógusok helyzetéről. Szerinte ritka, ha valaki 5 évnél tovább marad a szakmában, tízből csak ketten maradnak ennél hosszabb ideig. A Felvi.hu néhány évente közzétett egy statisztikát, ami az elmúlt években diplomázott hallgatók elhelyezkedését mutatja a munkaerőpiacon.  A 2017/2018-as tanévben diplomázók száma 646 fő volt, ebből 18,33 százalék már nem dolgozik a pedagógusként. A pályaelhagyás utáni legnépszerűbb szakmák a különböző ügyintézői és eladói munkák, vagy a vendéglátóipar.

Kíváncsiak voltunk, hogy mindez hogyan csapódik le az ovisokon. Az Átlátszó Oktatásnak egy kétgyermekes szülő nyilatkozott, Gyulánszki Zsuzsanna fia jelenleg nagycsoportos. Elmondása szerint minden csoportba körülbelül 25 gyerek jár, egy csoportba egy óvónő jut, déltől csak a dajkák vannak jelen.

„Maximálisan elégedettek vagyunk az óvónőkkel, illetve az óvónővel, mert most már egyedül van. Szeretnénk, hogy ha ez nem romolna tovább, de úgy tűnik, hogy ez a kevésbé lesz minőségi nevelőmunka. Tehát egyre kevésbé lesz rá lehetőség, ami nem az óvónők hibája, hanem egyértelműen az, hogy kifogynak a kapacitásból. Az óvodavezető azt mondta, hogy neki el kellett engednie a felmondó kolléganőket, mert elismeri, hogy ha nem tudnak kijönni a bérből.

Azt mondta, ő is addig lesz ott, amíg ki tudja fizetni a számláit.

Nekem ez nagyon mellbevágó volt, mert tudom, hogy szereti a munkáját, mert máskülönben nem lenne ott. Viszont azt is értem és érzékelem, hogy ha nem lesz más választása, akkor ő is el fog menni. És akkor ki lesz? Akinek van egy férje, aki finanszírozza ezt a hobbit, vagy nem tudom.”  – mondta a szülő.

Az óvodapedagógusok 3-4 év alatt segítenek a gyereknek eljutni az iskolaérettség szintjére. Onnantól, hogy megtanul egy gyerek köszönni;  odáig, hogy megérti, ha egy pedagógustól feladatokat kap és ezeket el kell végeznie.  „Tehát ez egy nagyon hosszú pszichológiai, testi, kognitív, verbális és metakommunikációs folyamat” – emlékeztet Bakonyi az óvodapedagógusok szerepére, akik nélkül pótolhatatlan kimaradások képződhetnek.

Az óvodapedagógusok szerepe pótolhatatlan a gyerekek korai fejlődésében (fotó: pixabay)

Nagyjából annyi papírmunkát zúdítanak rájuk, mint egy iskolai tanárra

Bakonyi a rengeteg adminisztrációs munkát is felhozta a szakma népszerűtlenségének okaként. Az óvónők nagyjából ugyanannyi papírmunkát kötelesek elvégezni, mint az iskolai tanárok. Ez az életpályamodellhez vezethető vissza, ugyanis a diplomás óvodapedagógusok is ehhez a rendszerhez tartoznak.

A pedagógusok új előmeneteli rendszerét (életpályamodell) 2013-ban vezették be, amely öt fokozatba sorolta a pedagógusokat: gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár. Két évvel később, 2015-ben pedig átírták a bérszámítási rendszert: a béreket innentől nem a mindenkori minimálbér összegéből (mint például a közalkalmazottak esetében), hanem a 2014-es minimálbérből (bruttó 101 500 forint) számítják. Ez most, hét évvel később is így van, annak ellenére, hogy a minimálbér az elmúlt években majdnem duplájára emelkedett, 2022-ben elérte a 200 ezer forintot.

Az írásos munka terhelése még nagyobb, ha a csoporttal egy óvodapedagógus dolgozik, hiszen egyedül kell elvégeznie mindezt.

Tüntetők 2022. október 23-án (fotó: Balogh Dénes)

A márciusban kezdődő pedagógustüntetések idején az óvodapedagógusok még nem álltak külön csoportként a mozgalom mellé, de októberben ők is csatlakoztak a megmozdulásokhoz. Október 21-én több mint 700-an vettek részt polgári engedetlenségben, volt olyan budapesti kerület, ahol egy óvoda sem nyitott ki ezen a napon. Az óvodapedagógusok az iskolai tanárokhoz hasonlóan a bértábla rendezést és oktatási reformot szeretnének elérni.

Kántor-Újvári Gerda

Címlapkép: A Kállay László Óvoda az új és felújított épületeinek átadóünnepsége napján a Hajdú-Bihar megyei Földesen 2021. október 22-én (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Megosztás