Az energiaválság a szociális szektort is fokozottan érinti, olyan intézmények kerülnek bajba, amelyek a leginkább rászorulókon segítenek. Az állami pályázatból finanszírozott tanodák nehezen oldják meg a fennmaradást az egekbe szökött energia-, benzin-, és élelmiszerárak mellett. A 2019-ben meghatározott pályázati keretösszeg nem elég a működésre, a tanodáknak alternatív megoldásokat kell keresniük, ha nem szeretnének bezárni télre. Van, ahol a munkatársak fizetetlen munkájára, máshol a támogatók adományaira hagyatkoznak, hogy nyitva tudjanak tartani. De olyan intézmény is akad, aminek költöznie kell a megugró díjak miatt. Bár a tanodák kértek segítséget az államtól, se választ, se támogatást nem kaptak.
A tanodákba zömében hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek járnak. Lényegében olyan délutáni iskola, ahol a rászoruló diákok segítséget kapnak a tanulásban és a hátrányok leküzdésében. Az oktatási funkció mellett sok gyerek számára a tanoda jelenti azt a biztonságos közeget, ahol odafigyelnek rá, ahol enni kap, és nem utolsó sorban, ahol melegben lehet.
Az elszálló rezsi-, és benziárak miatt a tanodáknak is küzdeniük kell a fennmaradásért, és forrást kell teremteniük valahonnan, ha nem szeretnék magukra hagyni a gyerekeket. Jelenleg 183 államilag finanszírozott tanoda működik Magyarországon. Megkerestünk hat intézményt, hogy meséljenek a tapasztalataikról, és arról, hogyan tudják átvészelni a telet.
A tanodák működését biztosító pályázati keretösszeget 2019-ben határozták meg, ezen az elmúlt négy évben nem emeltek. A tanodáknak azonban muszáj teljesíteniük a pályázatba foglalt feltételeket, miközben évről évre kevesebbre elég a pénzük. 2022-ben a magas infláció, az egekbe szökő élelmiszerárak és az egyre drágább üzemanyag mellett eleve szoros költségvetéssel kellett számolniuk az ott dolgozóknak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy számos tanoda működik rossz szigetelésű, nehezen fűthető épületben, így már augusztusban egyértelmű volt, hogy a rezsicsökkentés eltörlése számukra komoly pénzügyi nehézséget fog okozni.
A TanodaPlatform nevű érdekképviseleti szervezet már ekkor jelezte a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak (TEF), hogy az éves keretösszeg az új árak mellett nem lesz elég a tanodák fenntartásra. A TEF azonban azóta sem reagált a megkeresésre, a tanodák pedig nem kaptak kiegészítő támogatást.
A horvát határtól nem messze található Alsószentmárton apró falucska, mindössze 1200-an lakják. A községben magas a munkanélküliség aránya, sok hátrányos helyzetű család él itt. Mivel iskola nincs a faluban, az itteni gyerekek a szomszédos településre ingáznak naponta. Az itt működő tanodára hatalmas szükség van, hiszen ez az egyetlen olyan intézmény, ami helyben foglalkozik a gyerekekkel.
„Bár az állami keret maximum harminc gyerekre ad támogatást, hozzánk hatvanan járnak és húszan vannak várólistán. Napi szinten 30-40 gyerek jár a tanodába, péntekenként azok is eljöhetnek, akik hivatalosan nem tanodások. Az állami pénzen túl muszáj más forrásokat is szereznünk, hogy minden gyerekkel foglalkozni tudjunk” – számolt be Gyurka Zsolt, a tanoda szakmai vezetője.
Az Alsószentmártoni Tanoda saját épülettel rendelkezik, így bérleti díjat nem kell fizetniük, az épület kifűtése viszont költséges és augusztus óta az áramár is a duplájára nőtt. „Hatalmas gondot okoz számunkra, hogy nem lehet szenet kapni a környéken, amivel egyébként fűteni szoktunk. A fa vagy megfizethetetlenül drága vagy szintén nem kapható, így jelenleg fa hulladékkal fűtünk. Muszáj megoldanunk valahogy a fűtést, mert mi nem tudunk átmenni az iskolába vagy más épületbe, nincs igazán alternatíva” – mondta Gyurka.
A tanoda jelenleg egy német egyházi alapítványtól kapott támogatásból fizeti a plusz költségeket. Remélik, hogy tavaszig kitart majd a fa, amit be tudnak szerezni. A tanoda vezetője úgy gondolja: „A tanodák támogatását minimum a duplájára kellene növelni ahhoz, hogy megfelelően tudjanak működni.”
„Attól tartok télre magukra lesznek hagyva a tanodák, nem fognak most bennünket támogatni. Tavasszal majd meglátjuk, hogy ki élte túl a telet.”
Gyerekek egy délutáni foglalkozáson vesznek részt (fotó: Motiváció Műhely)
Saját épülete azonban nem minden tanodának van, a rezsiárak emelkedésével a bérleti díjak is megugrottak. Egy miskolci tanoda novemberben tudta meg, hogy a nekik otthont adó önkormányzati tulajdonban lévő épület bérlése januártól ötször annyiba fog kerülni, mint eddig.
„2017 óta vagyunk ugyanabban az épületben. Idén decemberben lejár a szerződésünk, nemrég tudtuk meg, hogy januártól 100 ezer forint helyett 500 ezer forintot kellene fizetniük havonta. Ezt nem tudjuk megfizetni” – mondta el a tanoda munkatársa.
A tanoda úgy döntött, hogy egy egyesület által működtetett közösségi házban fognak termet bérelni, ami csak 30 ezer forinttal lesz drágább, mint az eddigi bérlemény. Ehhez módosítani kellett a tanoda működési engedélyén is a bérleti szerződés lejártának napjáig. „Ha nem találtunk volna helyet elvesztettük volna a támogatást és működési engedélyünk sem lett volna semmilyen helyszínre” – nyilatkozta a tanoda dolgozója.
November végéig kormányhivatali engedély kellett ahhoz, hogy egy tanoda másik épületbe költözhessen, egy új rendelet azóta már lehetővé teszi, hogy mindenféle eljárás nélkül lehet költözni, ha a fűthetőség úgy kívánja.
Egy Pest megyei faluban működő tanoda szerencsés helyzetben van, mivel saját tulajdonban lévő családi házban működhet. Bár a tanoda alapvetően állami finanszírozású, számos más forrást felhasználva igyekeztek energiatakarékossá tenni az épületet. Az elmúlt hónapok során sikerült kicserélniük az épület nyílászáróit és újraszigetelték az egész házat, az adó 1% felajánlásokból összegyűlt összegből pedig új kazánt vásároltak. A tanoda munkatársai rendszeresen szerveznek közösségi gyűjtéseket és cégek is támogatják őket – ezek nélkülözhetetlen források a működésükhöz.
„Nagy előrelépésnek tartom, hogy most már van egy kiszámítható, állandó állami pályázat, a pályázati pénz viszont önmagában nem elegendő a működésre. Mi 30 gyerekre kérünk le támogatást, de ennél több gyerek jár hozzánk, mivel többeknek van szüksége a tanodára. Mi nagyjából 3 millió forinttal költöttünk többet idén az állami keretnél” – számolt be a tanoda munkatársa.
A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége három tanodát tart fenn Bátonyterenye, Lucfalva és Mátraverebély településeken. Mindhárom intézmény állami finanszírozásból működik, emellett időszakonként közösségi gyűjtéseket szerveznek, idén pedig egy nagyobb összegű támogatást is kaptak egy vállalat vezetőjétől.
„Rettentő nehézségek elé állít bennünket az energiaválság. A villany és a gáz is nagyon drága. Folyton azt nézzük, hogy honnan tudnánk plusz bevételeket szerezni” – mondta Berki Judit, a szövetség munkatársa.
Bár a Bátonyterenyei Tanoda épülete a szervezet tulajdonában van, a rezsije nagyon magas, minimális használattal is kb. 330 ezer forint havonta a villany és a gáz ára. Nemrég adományokból az épület kéményét sikerült felújítani, ami lehetővé teszi, hogy fával fűtsék ki a tanodát. A fa ára azonban szintén nagyon magas 60-65 ezer forint/köbméter áron tudnak darabolt fát szerezni, 40-45 ezer forint/köbméter áron pedig olyan fát, amit még fel kell hasogatni, ami rengeteg plusz munkát jelent a kollégák számára.
„Úgy számoljuk, hogy télen kb. 10-15 köbméter fára lesz szükségünk. A fával való fűtést az is megnehezíti, hogy a ház szigetelése nagyon rossz, valakinek 2 óránként be kell járnia, hogy a temperáló 15-16 fokot fenn tudjuk tartani” – számol be Berki.
„Azt érzem, hogy energiában, befektetett munka szempontjából minden oldalról elértük a határainkat. Rettegek attól, hogy mi lesz ha -10, -20 fokok lesznek.
Nem szeretnénk sem online oktatást, sem kevesebb napon nyitva tartani. A tanodák támogatását legalább 30%-kal növelni kéne ahhoz, hogy el tudják végezni a kijelölt feladatokat.”
A Lucfalvai Tanoda felújított épülete (forrás: Facebook / Gondola program)
A pécsi Élménytár Tanoda a nevével ellentétben hivatalosan nem számít tanodának, mivel nem állami forrásból, az állami keretrendszer szerint működik, bár gyakorlatilag minden olyan feladatot ellát, amit egy hivatalos tanoda. Az Élménytár azután döntött úgy, hogy függetlenedik az állami programtól, hogy a 2016-os “tanoda mutyi” során nem kaptak támogatást, annak ellenére, hogy korábban évekig megbízhatóan működtek.
Mostanra teljes mértékben közösségi finanszírozásban működnek. Egy támogatójuk két ingatlant is megvett az Élménytár részére, az egyik épületében folynak a foglalkozások, míg a másikat a munkatársak irodaként használják. Az egyesületnek csak az iroda rezsijét kell állnia, a többi költséget mind a támogatójuk vállalja.
„Ránk az üzemanyagárak növekedése volt a leginkább hatással. A támogatónktól kaptunk egy hétszemélyes autót, ezzel vittük haza a messzebb lakó gyerekeket a tanodából. A magas árak mellett viszont már nem tudjuk biztosítani a gyerekek szállítását. Szerencsére a legtöbb család tudott alkalmazkodni a változáshoz, de sajnos van 1-2 olyan gyerek, aki emiatt nem tud rendszeresen részt venni a foglalkozásokon” – mondta el Nagy Márton, az Élménytár munkatársa.
A Jászberényben működő, alapvetően az állami pályázatból finanszírozott Kis-Csillag Tanoda szintén más forrásokra támaszkodik a fennmaradás érdekében. „Én nagyon fontosnak tartom, hogy a tanodák felkészültek legyenek, és ismerjék az állami rendszer egyéb lehetőségeit. Sokan nem veszik igénybe például az ágazati pótlékokat, pedig azok igénybe vétele eleve bele voltak kalkulálva a finanszírozásba. Enélkül valóban kevés a fenntartásra fordítható összeg, sok tanodás nem biztos, hogy ismeri ezeket a lehetőségeket” – mondta a Kis-Csillag Tanoda munkatársa, Gáspár Csaba.
A Kis-Csillag jelenleg egy kollégium alsó szintjén működik. A rezsit is tartalmazó 100 ezer forintos bérleti díj, amit most fizetnek, 20 ezer forinttal fog emelkedni, amit ki tud gazdálkodni a tanoda.
„Már augusztusban egyértelmű volt, hogy a rezsicsökkentés eltörlése a tanodákra is hatással lesz. A tanodáknak már ekkor el kellett volna kezdeniük tudatosan felkészülni a téli hónapokra. Hivatalos képzéseket kellene szervezni a tanodák vezetőinek, meg kéne határozni egy szakmai minimumot, hogy senki ne működtessen úgy tanodát, hogy nincsenek meg az ismeretei a szociális terület finanszírozásáról” – fejtette ki Gáspár.
„Az összeg, amit 2022-ben is kapunk, 2019-ben volt meghatározva, egyértelmű, hogy ez ma már nem elegendő. 2023-ban lesz új pályázati kiírás, nagyon fontos lenne, ha előtte a tanoda mozgalom tudna tárgyalni a TEF-fel és a tanodák igényeit figyelembe véve állapítanák meg az új támogatási összeget és írnák ki a pályázatot.”
A tanoda programok finanszírozását 2019-ben alakították át, miután egy évvel korábban a gyermekvédelmi törvénybe is bekerült a tanoda, mint gyermekek esélynövelő szolgáltatása. A tanodák finanszírozása sokáig egyáltalán nem volt kiszámítható. Magyarország Unióhoz való csatlakozása után rendszertelenül jelentek meg EU-s pályázatok, amelyek biztosították a tanodák egy részének fenntartását.
2012-ben a korábbinál jóval nagyobb számban, majdnem 180 tanoda kapott EU-s forrásokra alapozott támogatást. A pályázatok azonban ezután sem voltak kiszámíthatóak, régiónként eltérő feltételek vonatkoztak a pályázókra, 2016-ban a „tanoda mutyiként” elhíresült botrány során pedig számos olyan nívos intézmény nem kapott támogatást, akiknek munkája, mind szakmailag, mind társadalmilag elismert és követett volt.
2019 óta a tanodák működését kiszámítható, állandó állami finanszírozású pályázat biztosítja. A jelenlegi 2021 és 2023 közötti ciklusban 183 tanoda nyerte el a pályázatot, amit a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság hirdet meg.
A pályázati felhívás alapján a nyertes pályázók évente 9 millió forint alaptámogatást kapnak, illetve ezen felül gyermekenként 150-160 ezer forintot. A tanodáknak minimum 20, maximum 30 gyermek foglalkoztatását kell vállalniuk. Ha valaki több, mint 30 gyermekkel foglalkozik, arra máshonnan kell forrást teremtenie. Az éves támogatás így 12 millió és 13,8 millió forint között van. A tanodáknak ebből az összegből kell a bérleti díjat, rezsit, a béreket, a benzint, a gyermekek étkeztetését, a tanodás programokat, esetleg táborokat finanszíroznia.
Közös főzés egy tanodában – az uzsonna is egyre drágább, a megemelkedett élelmiszerárak miatt (fotó: Motiváció Műhely)
A tanodákat összefogó ernyőszervezet, a TanodaPlatform 2022 márciusában megkereste a Belügyminisztériumot a tanodák finanszírozási nehézségei kapcsán. „Levelet írtunk a BM-nek, amiben bemutattuk a felmerülő finanszírozási problémákat és kértük, hogy a TEF adjon kiegészítő támogatást a tanodáknak” – számolt be a Platform két munkatársa Fejes József és Szűcs Norbert.
A BM a március végén rendezett Országos Tanoda Konferencián bejelentette, hogy 2022-ben plusz 2 millió forint támogatást ad minden tanodának. Ez az összeg nagy segítséget jelentett a tanodák számára, azonban arról azóta sincs hír, hogy a támogatásra minden évben számíthatnak-e az intézmények, vagy egyszeri plusz juttatásról volt szó.
2022 augusztusában, miután bejelentették a rezsicsökkentés eltörlését, a TanodaPlatform ismét levelet írt a TEF-nek és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak. Eszerint a kétmillió forintos kiegészítés nem fedezte a finanszírozási összeg évtizedes inflálódását és a bérterhek növekedését. Emellett pedig olyan változások történtek, amelyek megnehezítik a tanodák működését.
Felhívták a figyelmet a rezsiköltségek drasztikus növekedése miatti épületfenntartási költségek megugrására is, főleg a fűtési szezonra vonatkozóan. Az üzemanyagárak növekedése is megnehezíti a mindennapi működést, a korábban KATA-s egyéni vállalkozóként dolgozó tanodai munkatársak munkája szintén költségesebbé vált vagy ellehetetlenült. A levélben az infláció hatásaira is kitértek, hiszen a tanodák elengedhetetlen része az étkeztetés, amire szintén hatással vannak a növekvő élelmiszerárak. Mivel a levélre senki nem reagált, 2022 októberében újra elküldték azt, Fülöp Attilán kívül immár a frissen beiktatott Radomszki Lászlóné helyettes államtitkárnak is címezve.
Válasz azonban azóta sem érkezett a minisztérium részéről, a tanodák pedig támogatás nélkül maradtak a téli időszakra.
„A pályázattal kötöttünk egy hároméves szerződést. A mi oldalunkról benne van, hogy mit vállalunk, az ő oldalukról az, hogy mennyi pénzt adnak. De ez a szerződés nem tud élni ebben a formában, mert a tanodák már rég nem tudják ellátni a vállalt feladatokat abból a pénzből, amit megítéltek. Ennek két megoldása lehet: vagy több pénzt adnak, vagy lazítanak a szabályokon, ami elkerülhetetlenül a szolgáltatások csökkentését jelentené” – tette hozzá a TanodaPlatform munkatársa.
Kremmer Magdolna
Címlapkép: A Szécsényi Gyerekesély Program keretén belül működő Tanoda a Nógrád megyei Nógrádszakálon. (fotó: MTI Fotó: Komka Péter)
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Szakok és egyetemek szerinti bontásban összeszámoltuk, hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
