„Lincshangulat alakult ki az egyes egységekben” – petícióban követelnek béremelést a Pécsi Tudományegyetem dolgozói

Nem oktatói státuszú munkavállalók indítottak petíciót azt követelve, hogy munkáltatójuk, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdjen azonnali, inflációkövető béremelésbe. Mint mondják, a modellváltással nem sikerült teljesen megoldani az alacsony bérek okozta problémákat, ráadásul a jelenlegi fizetésüket az infláció teljesen elviszi. Az aláírók közül többen másodállást vállalnak annak érdekében, hogy képesek legyenek eltartani családjukat. Cikkünkben a petíció elindítóival és támogatóival beszélgettünk. 

2021. január végén ült össze a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szenátusa, hogy szavazzon az egyetem modellváltásáról. A Szenátus támogatásával – a hallgatók és oktatók tiltakozása ellenére –  a rektor és a kancellár kezdeményezte, hogy  a PTE állami fenntartásból alapítványi tulajdonú felsőoktatási intézménnyé alakuljon át. A váltást többek között az egyetemek hatékonyabb működésével és finanszírozásával indokolták, de a bérek rendezésére, két lépcsőben összesen 15+15 százalékos emelésre is ígéretet kaptak a felsőoktatási intézmények.

„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása – Átlátszó oktatás

2021. január elején jelent meg a hír, hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt.

Az alapítványi tulajdonba került egyetemek a közalkalmazotti bértábla helyett saját teljesítményösztönző rendszerükben alakították ki a bérsávokat, úgy tűnik azonban, ez nem felelt meg teljes mértékben a munkavállalói elvárásoknak – legalábbis a Pécsi Tudományegyetemen.

A modellváltás háttere: az előzmények

A modellváltáson átesett egyetemek alapítványai az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) megkötött, jellemzően 15-25 évre szóló szerződésben rögzítették, hogy a források egy részét fix összegben, másik részét pedig teljesítményarányosan kapja meg a felsőoktatási intézmény. A pénz – a korábbi rendszerhez hasonlóan – ebben a konstrukcióban is az államtól érkezik, hiszen az állam az alapítványok részére működési és fejlesztési összegeket biztosít. Az egyetemek emellett pályázhatnak különféle állami és uniós tendereken is.

A PTE finanszírozási szerződése alapján évi 400 millió forint az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványhoz folyik be közvetlenül. A szerződésében rögzítésre kerültek 2021-től egészen 2026-ig, az egyetemet fenntartó alapítvány részére juttatott állami támogatások is. Vannak köztük olyanok, amelyek normatívak és a hallgatói létszámtól függenek, és akadnak olyanok is, amelyek megszerzését különböző indikátorokhoz és feltételekhez kötik. Utóbbit olyan arányban fizetik ki, amilyen arányban teljesülnek a vállalások. Az egyes indikátorokról az intézményeket fenntartó kuratóriumok állapodtak meg a minisztériummal.

A modellváltó egyetemek – így a PTE is – alapítványi kuratóriumába számos jelenlegi és volt miniszter, államtitkár és miniszterelnöki megbízott ülhetett be, ami miatt januárban az alapítványi egyetemek Erasmus+ programban való részvételének felfüggesztését jelentette be az Európai Bizottság levélben. Bár azóta hét miniszter lemondott a kuratóriumi tagságáról, és tovább bővülhet az egyetemi kuratóriumokból távozó kormánypárti szereplők névsora, egyelőre még nem rendeződött a helyzet.

A PTE Kuratóriumának elnöke Bódis József, a PTE korábbi rektora, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős volt államtitkára. Helyet kapott mellette Mikes Éva volt fideszes pécsi alpolgármester és volt országgyűlési képviselő,  Rappai Gábor volt PTE KTK dékán, a kar doktori iskolájának vezetője, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt MSZP-s elnöke és Decsi István volt pécsi alpolgármester is.

Nem történt érdemi változás a bérekben

A modellváltás kapcsán az egyik visszatérő érv a fizetések jelentős emelése volt, a Pécsi Tudományegyetem dolgozóinak egy része ugyanakkor a közelmúltban petícióban adott hangot elégedetlenségének a béreket illetően.

„Az egyetemi dolgozók nagy része most ugyanazt a bért kapja, amit tavaly ilyenkor. Közben meg a februári infláció a KSH adatai szerint 25,4% volt.”  – meséli Barna Beáta a PTE Művészeti Karának tanulmányi előadója és egyben a petíció egyik kezdeményezője.

A munkavállalók arra kérik az egyetem vezetését petíciójukban, hogy biztosítsa az alapbérek azonnali, 25%-os emelését a nem oktató/kutató és nem orvosi pozícióban dolgozó egyetemi munkavállalók részére. Mint érvelnek: „a jelenlegi infláció mellett e kollégák, adminisztratív dolgozók, egészségügyi dolgozók, gyakorló iskolai tanárok, könyvtári dolgozók fizetése elértéktelenedett, sokan megélhetési problémákkal küzdenek. Miközben a modellváltott egyetemek állami finanszírozása nőtt, a munkavállalók munkabérének reálértéke csökkent.”

Az egyetemi modellváltás során a munkavállalók szerződését módosítani kellett. Míg korábban a dolgozók a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoztak, addig az új helyzetben átkerültek a Munka Törvénykönyvének (MT) hatálya alá. Ez – interjúalanyaink elmondása szerint  – csupán annyi pozitív változást eredményezett, hogy most már egyes  munkavállalóknak több szabadságnap jár, ugyanis a PTE dolgozói számára a tárgyalások alkalmával a kollektív szerződésben harcoltak ki még pótnapokat, így egységesen 21 nap alapszabadság jutott mindenkinek. A bérek tekintetében azonban nem történt jelentős előrelépés.

A minimálbért 2023 januárjától 16%-kal, a garantált bérminimumot 14%-kal növelték, így azok, akik a modellváltás során új szerződést kaptak, és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá kerültek, arra számítottak, hogy január elsejével az ő alapbérük is emelkedni fog. Az egyetem azonban másképp számolt.

A munkavállalók az új szerződésük szerint alapbért és bérpótlékot kaptak. A legtöbbjük alapbére bruttó 260 ezer forint volt. A munkáltató ezt egészítette ki például a munkavállaló végzettségének megfelelően némi pótlékkal. Az egyetem azonban a korábbi alapbért és bérpótlékot összevonta, így több esetben a januári garantált bérminimum körüli összeg (bruttó 296 ezer, azaz nettó nagyjából 197 ezer forint) jött ki alapbérként, éppen ezért a munkáltatónak már nem kellett január elsejétől fizetésemelést adnia a munkavállalók részére. Ez az egyetem nem oktatói státuszú munkavállalóiban jelentős frusztrációt eredményezett.

„Lincshangulat alakult ki az egyes egységekben, hiszen nem erre számítottunk.” 

– meséli Kókay Péter a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont könyvtárosa, aki kitért arra is, hogy a korábban beígért 15+15%-os fizetésemelés sem az eredeti ígéreteknek megfelelően valósult meg, hiszen a második részletet már nem beépülő jelleggel adta a munkáltató.

„Most tényleg azért kell elmenni innen, mert nem tudjuk kifizetni a számlákat, vagy mert nem tudunk bevásárolni a boltban?” – teszi hozzá Barna Beáta, aki bár tömeges felmondásokról még nem tud, jelezte: ez az utolsó utáni pillanat  sok munkavállaló esetében.

Oktatók is csatlakoztak a petícióhoz

A petíciót 590-en írták alá. A PTE-n  3200 nem oktatói státuszú munkavállaló dolgozik, ám úgy tudjuk, többen nem szívesen csatlakoztak névvel az aláírókhoz, mert habár elégedetlenek a jelenlegi állapotokkal, féltik az állásukat.

Az aláírók között ráadásul nem csak adminisztratív dolgozók vannak, hanem oktatók is. Köztük van Dr. Bigazzi Sára, a PTE Pszichológia Intézet szociálpszichológusa is, aki lapunknak elmondta: azért csatlakozott a kezdeményezéshez, mert szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak a bérek tekintetében az egyetemen, valamint, mert a nem oktatói státuszú kollégák nélkül ő sem tudná elvégezni a munkáját.

„Az én munkám az ő munkájuktól is függ. Mi itt mindannyian kollégák vagyunk, együtt dolgozunk. És ha ők megélhetési problémákkal küzdenek, akkor a munkájukat is nehezebben végzik. Az, hogy hogyan érzik magukat a munkahelyükön, az befolyásolja a munkájuk minőségét is, így az enyémet is. Azért álltam a kezdeményezők mögé, mert rossz azt látni, hogy valaki kénytelen másodállást vállalni azért, hogy a napi betevője meglegyen, miközben a felsőoktatásban dolgozik.

„Tudok konkrétan olyan kollégákról, aki a szabadidejükben elmennek takarítani, vagy másodállásban éjszakai műszakot vállalnak, mert gyermekeik vannak és őket el kell tartaniuk.”

Az érintettek tárgyalni szeretnének

A dolgozók a petícióra egy eszközként tekintenek, amely elindítaná a tárgyalásokat az egyetemi/kuratóriumi vezetők és az érintettek között.

„Nincsenek nagy illúzióim. Azt tudom elképzelni, hogy valami kompenzációt az idei inflációra kapni fognak a dolgozók. Nagyon max azt lehet elérni, hogy évente (ha kijöttek az inflációs adatok, illetve az egyetem indikátorait megvizsgálták) az egyetemi vezetés érdemben leüljön tárgyalni az érdekképviseletekkel a következő év végi bérekről.” – vélekedett Kókay Péter.

A nyomásgyakorlás és az összefogás lehetőségét nehezíti a modellváltással megvalósuló új struktúra is, hiszen míg korábban a felsőoktatási intézmények fölött az állam gyakorolt munkáltatói jogkört és közös, összegyetemi fellépéssel nála (a Minisztériumnál) lehetett lobbizni a jobb bérekért és a megfelelő munkakörülményekért, addig jelen helyzetben minden modellváltó egyetemi dolgozó most csak saját hatáskörben, a saját kuratóriumánál tudja ezt megtenni. Nincs lehetőség tehát közös nyomásgyakorlásra, mindenkinek a saját kuratóriumánál kell megpróbálnia érvényesíteni az érdekeit, ám ez a munkavállalók félelme miatt nehezen működtethető.

Az Egyetem tudomásul veszi a petíciót

A petíció indítását követően rövid határidőn belül a kezdeményezők át is adták az aláíró ívet és a követelést tartalmazó dokumentumot a PTE vezetésének. Megkerestük az egyetemet, hogy mi az álláspontja a petícióval kapcsolatban, folyik-e egyeztetés a béreket illetően, illetve mennyit keres jelenleg egy nem oktató-kutató kolléga.

Az Egyetem sajtóreferense, Kottász Gergely az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: „Az Egyetem vezetése tudomásul vette a petíciót, és átérzi a munkatársak helyzetét, kérését. Ennek megfelelően jelenleg is zajlanak az egyeztetések, melyek lezárultát követően tájékoztatja majd a PTE a szakszervezetet, és a közvéleményt.”

A PTE Kancelláriától kapott információ szerint a modellváltás óta a nem oktató-kutató munkakörökben átlagosan 31,81%-kal emelkedtek a bérek.

Ezt az összeget egészítette ki az intézmény átlagosan bruttó 244 ezer forint egyszeri kifizetéssel a dolgozók felé.

Kérdéseinkkel megkerestük a PTE Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét (FDSZ) is. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk, ám a szakszervezet honlapján találtunk egy február 9-i petíciót, amit az egyetemen működő érdekképviseleti szervezetek közösen készítettek, és szintén az alacsony munkavállalói bérek emelése mellett szólal fel, 25%-os inflációkövető béremelést követelve. Az ATV Híradó múlt héten arról számolt be, hogy 3600 munkavállaló írta alá a szakszervezetek petícióját, az aláírók több mint fele azonban az egészségügyi területről érkezett.

A bérfejlesztésekről a 2023. február 23-i Szenátusi Ülésen is szó esett, az FDSZ képviselőjeként jelenlévő dr. Hausmann Péter azt hangsúlyozta, hogy nem egyszeri kifizetésként megjelenő kompenzációban reménykedtek. „Az egyszeri kifizetés növelni fogja a bizonytalanságot, hiszen kérdéses, mikor, mennyit és mennyire teljesítményhez kötve kapnak majd a dolgozók. Plusz a bérfeszültséget is növeli, pedig már most is sok az elégedetlen a szerényebb jövedelemmel rendelkezők között.” A szakszervezeti képviselő felszólalása végén arról érdeklődött, hogy csak egyszeri kifizetésben reménykedhetnek a dolgozók, vagy szóba jöhet alapbér-emelés is? Erre válaszul Decsi István kancellár türelmet kért.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Természettudományi Kar bejárata. Forrás: pte.hu