Az egyetemisták nagyjából fele tölti csak ki, mégsem haszontalan az oktatók véleményezésére szolgáló kérdőív

A legtöbb egyetemen alig egy hónapja, február közepén kezdődött el az új, tavaszi félév. A vizsgaidőszakot lezárva a hallgatóknak ilyenkor már csak egy teendőjük van: értékelniük kell az elmúlt félévben felvett tárgyaikat és az oktatóikat. Ezt az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésére (OMHV) szolgáló kérdőívek kitöltésével tehetik meg. Mivel az elmúlt években több intézményben csökkent az értékelési hajlandóság, számos felsőoktatási intézmény döntött úgy, hogy különböző kedvezményeket társítanak a kérdőívek kitöltéséhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi mindenre szolgál a kérdőív, milyen előnyökkel jár a kitöltése, és azt is megnézzük, hogy az oktatók szempontjából milyen tétje van a visszajelzéseknek.

Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésére (OMHV) szolgáló kérdőívekkel előbb-utóbb minden egyetemi, főiskolai hallgató találkozik. Kitöltésük nem kötelező, viszont a hallgatók számára is előnyös lehet, több intézmény ugyanis különböző kedvezményekkel jutalmazza a véleményeket. Az általunk megkérdezett egyetemek válaszai arra is rámutatnak, hogy az oktatókra nézve is következményekkel járnak az értékelések.

Mire jó az OMHV?

Az OMHV kérdőíveket a Neptunon keresztül, a félév végén, névtelenül tölthetik ki a hallgatók. Az anonimitás a garancia arra, hogy a kitöltőt ne érje retorzió akkor sem, ha negatív véleményt formál egy kurzusról, vagy az adott oktatóról.

Az összesített adatokat az intézmények kielemzik és többféle módon hasznosítják. A legtöbb egyetemen az eredmények az oktatói munka fejlesztését, a  tantárgyi és tantervi fejlesztések támogatását, a hallgatók tantárgy- és kurzusválasztásának segítését szolgálják. A pontszámokat beszámítják az oktatók teljesítményértékelésébe, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság is figyelembe veszi őket az egyetemi tanári kinevezések elbírálása során.

A kérdőívek általában öt témakört fednek le. Első körben a hallgató órákon való részvételét mérik fel. Van olyan egyetem, ahol egy bizonyos részvételi százalék alatt a kérdőív nem tölthető ki. A második témakör a felvett tantárgyra vonatkozó kérdéseket tartalmazza, itt például azt kell értékelni, hogy mennyire volt hasznos az adott tárgy. A harmadik szegmens az oktató órai munkájára vonatkozik: mennyire adta le megfelelően a tananyagot, mennyire volt követhető, érthető. Külön kérdéssor foglalkozik az oktató attitűdjével: értékelni lehet, hogy mennyire volt segítőkész, elérhető az órákon kívül. Végül a hallgatóknak lehetőségük van arra is, hogy részletesebben kifejtsék a kurzusra és az oktatóra vonatkozó véleményüket.

Megkerestünk tíz magyar felsőoktatási intézményt, hogy megtudjuk, hogyan hasznosulnak a hallgatói vélemények a gyakorlatban, milyen kedvezményeket kínálnak az egyetemek a kérdőíveket kitöltő hallgatóknak, illetve van-e bármi hatása a hallgatók pontozásának. Kérdéseinkre végül nyolc egyetem válaszolt.

A kitöltésért kedvezmények járhatnak

A kérdőívek kitöltöttsége korábban gyakran alacsony volt (a Budapesti Gazdasági Egyetemen például mindössze 15-20%), ez problémát okozott mind az oktatók teljesítményértékelésében, mind pedig a képzésfejlesztésben, éppen ezért több egyetem döntött úgy, hogy kedvezményeket biztosít azon hallgatóinak, akik hajlandóak kitölteni a kérdőíveket. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Debreceni Egyetem (DE), Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Semmelweis Egyetem (SE), Pécsi Tudományegyetem  (PTE), és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) is.

Bevett gyakorlat, hogy az egyetem a tárgyfelvétel időpontját illetően nyújt kedvezményt, például a kitöltők huszonnégy órával korábban vehetik fel a tárgyakat a tárgyfelvétel napján a többi hallgatóhoz képest.

Ez azoknál a tárgyaknál lehet fontos, ahol például létszámkorlát van, vagy ahol a kurzus annyira népszerű, hogy nagyon gyorsan betelik a férőhely.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a hallgató a ráépülő tárgyat nem tudja felvenni, hiszen betelik a férőhely addigra, mire a tárgyfelvételre sor kerül. Ilyenkor kurzusbővítési kérelmet lehet leadni a Tanulmányi Osztályon, és indokolt esetben az adminisztrációs munkatársak feljelentkeztetik a hallgatót a kurzusra. A módszer népszerűnek tűnik a hallgatók körében, a BGE-n például a 2022/23. tanév 2. félévében összesen közel ezer ilyen kérelmet adtak le. Ez ugyanakkor nem a hallgatók létszámára utal, hanem a beadott kérvények számára.

De nem csak a tárgyfelvételnél kaphat kedvezményt a hallgató, hanem a vizsgajelentkezés során is. Ebben az esetben jellemzően pár órával hamarabb nyílik meg a vizsgafelvétel lehetősége azoknak a hallgatóknak, akik éltek a kitöltés lehetőségével.

Mi lesz az értékelések sorsa?

Az OMHV adatokat tehát az intézmények az oktatók teljesítményértékelésekor is figyelembe veszik. A hallgatók visszajelzései ebben a folyamatban nagyon fontosak, és következményekkel is járnak.

A BGE válaszában kiemelte, hogy szankcionálják azokat az oktatókat, akiket a hallgatók leminősítenek, ha az érintett oktatóról legalább tíz véleményt kapnak, és a véleményezésre jogosult hallgatók legalább 20%-a véleményezte az oktatót. Ha tartósan alacsony átlagot kapnak, fejlesztési támogatást, vagy érzékenyítő tréninget javasolnak az érintetteknek, attól függően, hogy mely pontszámaik alacsonyak. Munkaviszony megszüntetésére ilyen alapon még nem került sor, óraadóknál, azaz külsős oktatóknál azonban fordult már elő olyan, hogy legalább kettő-négy félévnyi negatív hallgatói megítélés után az egyetem már nem hívta meg újra az előadót. A jó pontszámot is díjazzák: a rektor a kimagasló eredményeket „Kiváló Oktató” díjjal jutalmazhatja, de az adott karon a dékánon szintén adhatnak díjat a jól teljesítő oktatóknak.

A Pécsi Tudományegyetemtől megtudtuk, hogy negatív értékeléseknél az adott szervezeti egység vezetője saját hatáskörben jár el, azaz a tanszékvezetők döntenek arról, hogy szankcionálják-e a leminősített oktatókat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a véleményezés eredményét az oktató és az illetékes oktatási szervezeti egység vezetője értékeli egy jegyzőkönyvben. Az eredmények hozzáférhetőek a tantárgyak fejlesztéséért felelős személyek számára is, így a hallgatók véleményeit szem előtt tartva átalakíthatók az oktatott tárgyak, tanegységek. A pontszámok az oktató teljesítményértékelésében megjelenítésre kerülnek, valamint az oktatóval kapcsolatos személyi kérdésekben, például elbocsátás esetén is figyelembe veszik őket.

A Semmelweis Egyetemen a kérdőívek feldolgozását követően a szervezeti egységek oktatási nyelvenként intézkedési tervet készítenek, a kari OMHV-bizottságok pedig a visszajelzések áttekintése után javaslatokat fogalmaznak meg a dékánok számára. Amennyiben van valamilyen negatív visszajelzés, annak kivizsgálása után-minél hamarabb igyekeznek változtatásokat bevezetni.

Az ELTE arról tájékoztatta lapunkat, hogy az oktatók többsége figyelembe veszi a felmérések alapján megszülető véleményeket, és az abból levont következtetéseket beépíti munkájába. Indokolt esetben az egyetem egy adott kurzus vagy oktató esetében egyedileg vizsgálhatja, hogy mi okozhatta a negatív értékeléseket és esetleg szükség van-e beavatkozásra. Ezek a beavatkozások a tematika változtatásától oktatásmódszertani fejlesztésen át egészen az oktatói jogviszony megszüntetéséig terjedhetnek.

A Károli Gáspár Református Egyetem is igyekszik reagálni a hallgatói véleményekre, például az oktató személyének, a kurzus tartalmának, a hozzá rendelt szakirodalmaknak vagy akár a vizsgakövetelményeknek a változtatásával.

A BME az OMHV eredményeket tanszéki, kari szinten informális eljárások során értékeli, valamint szükség esetén intézkedéseket is hoz. Az egyetem az OMHV-n kiválóan teljesítő oktatóit elismeri, a kevésbé eredményes oktatók számára pedagógiai, oktatásmódszertani továbbképzéseket ajánl fel. Számos karon a kérdőív eredményeit az oktatói előrelépés során is figyelembe veszik.

A Corvinuson az őszi szemeszterben indult el egy új hallgatói véleményezési rendszer, ezzel egy időben eltörlésre került a korábban kiöltéshez társított kedvezményes tárgyfelvételi lehetőség is. Dr. Vas Réka oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél az, hogy a hallgató kedvezmények nélkül is érezhesse: fontos a véleménye.

Sok hallgató nem él a kitöltés lehetőségével

Szerettünk volna képet kapni arról, hogy jellemzően milyen a kitöltési arány az egyetemeken, mennyire élnek a hallgatók a visszajelzés lehetőségével. A beérkezett válaszok alapján nagyon nagy a szórás:

van, ahol a hallgatók több mint fele értékelte oktatóit és az általuk tartott kurzusokat az őszi szemeszterben, más egyetemeken csak nagyjából minden harmadik-negyedik hallgató töltötte ki a kérdőívet.

A Károlin mintegy 17 ezer teljesen kitöltött válaszív érkezett be az öt karról, ami az összes kitölthető kurzusértékelő kérdőív 26%-a. Az egyetem az alacsony kitöltöttségi arány a rendkívüli tanítási renddel és az új szerkezetű kérdőív bevezetésével magyarázta. A Pécsi Tudományegyetem válaszában kiemelte, hogy a 2022/2023-as tanév őszi félévére vonatkozó kitöltés még több karon zajlik, így a kitöltések számáról egyelőre nincs információ. A korábbi, 2021/2022-es tanévben közel 460 ezer kérdőív került generálásra, ennek kicsit több, mint harmadát töltötték ki a diákok.

A Corvinuson 850 oktatót értékeltek a hallgatók a nemrég bevezetésre kerülő rendszer segítségével. Az új véleményezési rendszer az egyetem tájékoztatása szerint kitöltöttségben pozitív eredményt hozott, a hallgatók 46%-a adta le véleményét. A BGE-n az őszi félévben közel 10 ezer egyedi hallgató értékelt legalább egy oktatót vagy kurzust, ebből 8 801-en minden, a részükre kiajánlott kérdőívet kitöltöttek, ez nagyjából az összhallgatói létszám 50%-a. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2022/2023. tanév őszi félévében 3231 fő hallgató véleményezte a kurzusokat és oktatókat, ami 53%-os kitöltöttségi arányt jelent. A Semmelweisen  a kitöltöttségi arány kartól, évfolyamtól, oktatási nyelvtől függően eltérő mértékű, átlagosan 40-50%-os, ami a 13 ezer hallgató esetén nagyjából hatezer fő részvételét jelenti.

A hallgatók két egyetemen adták le a legtöbb visszajelzést: a BME-n a jogosultak 60%-a, 11 ezer fő adta le értékelését az oktatókkal és a kurzusokkal kapcsolatban. Az ELTE azt írta megkeresésünkre, hogy a kérdőívek nem hallgatókra, hanem kurzusokra vonatkoznak, a kitöltők számát nem vizsgálják. Azt azonban megtudtuk, hogy az őszi szemeszterben a hallgatók a kiküldött kérdőívek több mint 61 százalékát kitöltötték.

A visszajelzés a diákoknak és a hallgatói képviseletnek is fontos

Az általunk megkérdezett hallgatók többsége ugyanakkor jó gyakorlatnak tartja az OMHV kérdőívek rendszerét, legtöbben azt emelték ki, hogy fontosnak tartják a visszacsatolás lehetőségét, és örülnek, hogy meghallgatja az egyetem a véleményüket.

„Csak úgy tud az oktatás színvonala fejlődni, ha közben elmondjuk, hogy mi az ami jó, és mi az, amin lenne még mit javítani. Ráadásul a visszajelzéseinkkel megtiszteljük az oktatót, ha már ő időt szánt rá, és felkészült az órára” – fejtette ki a véleményét a kérdőívekről egy egyetemista az Átlátszó Oktatásnak.

A hallgatók a kedvezményeket illetően is pozitívan vélekednek: a legtöbben örülnek annak, hogy hamarabb fel tudják venni a tárgyakat, vagy a vizsgákat:

„Velem többször fordult már elő, hogy míg korábban nem jutottam be egy kurzusra, mert már nem volt férőhely, mire beengedett a Neptun, addig az OMHV adta előnyöket kihasználva, ebben a félévben már sikerült felvennem a tárgyat és bejuthattam az órára” – mondta el egy egyetemista az Átlátszó Oktatásnak.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kommunikációs vezetője, Budai Marcell is megerősítette, hogy az oktatói munka hallgatói véleményezése nagyon fontos a felsőoktatásban, törvény írja elő az intézmények számára.

A visszajelzés nemcsak az egyetem számára bír jelentőséggel, hanem a hallgatói képviselet számára is, hiszen így hozzájuk is elérnek a hallgatói vélemények, amelyekre hatékonyabban tudnak reagálni.

Arról is érdeklődtünk, hogy érkezett-e hozzájuk panasz a kérdőívekhez kapcsolt kedvezményekről. Budai elmondása szerint nem tapasztaltak ilyet, az egyetemek rendszeresen kommunikálják a hallgatók felé a kérdőív kitöltésével elérhető kedvezményeket. A gólyatáborban a leendő elsőéves hallgatók figyelmét is felhívják arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha visszajelzést adnak az oktatók munkájáról, a kurzusokról, így ez könnyen a hallgatói szocializáció részévé válik.

Az OMHV kérdőívek értékelése miatti oktatói elbocsátásról a HÖOK sem tudott beszámolni. Budai Marcell szerint az eredmények feldolgozásával kapcsolatban az intézetvezetőknek van döntési lehetőségük és mozgásterük. Ha például az intézetigazgató tudja, hogy az adott oktató-kutató óraadási kompetenciái alulmaradnak a kutatási képességeihez viszonyítva, dönthet úgy, hogy kevesebb órát tartson és több időt és energiát fordítson kutatásra. Hozzátette:

„árulkodóak lehetnek az egyes évfolyamok átlagai is, ahol ha például azt lehet látni, hogy egy-egy évfolyam átlaga tartósan alulmarad, el kell rajta gondolkodni, hogy nem biztos, hogy a hallgatókkal van a probléma, sokkal inkább az oktatási rendszerben kell ilyen esetben keresni a hibát.”

Szabó-Gödri Rita

A címlapkép illusztráció. Forrás: unsplash.com